Definíciók
A keletkezett hulladék alatt egy adott állam területén képződő bármely anyag vagy tárgyak összességét értjük, amely(ek)től birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról). Az egy főre jutó települési hulladék indikátora a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék (többnyire irodákban, szolgáltatóknál, intézményekben keletkező, összetételében vegyes vagy elkülönítetten gyűjtött, de nem termelésinek minősülő hulladék) egy főre jutó mennyiségét mutatja. A háztartási hulladék a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint lomhulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot. A háztartási hulladékhoz jellegében és összetételében hasonló hulladék az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik.
Relevancia
A hulladékgazdálkodás területén cél a hulladékok keletkezésének minimalizálása. Ez hatékonyabb alapanyag-felhasználással és az újrafeldolgozás magasabb arányával érhető el. A hulladékok keletkezését úgy is lehet csökkenteni, hogy az anyag- és energiaáramlások mentén elősegítjük a gazdasági tevékenységek összehangolását, azaz az egyik termelési folyamatban keletkező anyag- és energiahulladék legyen a következő folyamat inputja. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia rávilágít arra, hogy a zárt anyagciklusok kialakítása, hasznosítás révén a korábban hulladékként jelentkező anyagok a gazdaságban tovább használhatók (így az ártalmatlanítandó hulladék mennyisége csökken). A stratégia jelentős problémaként említi a hulladékkibocsátást mint a természeti erőforrásokra nehezedő terhet, és javasolja az egyebek mellett a hulladékgazdálkodásra, az ökológiai termelésre és a fogyasztásra irányuló alap- és alkalmazott kutatások támogatását.
A keletkezett hulladék GDP-re vetített aránya megmutatja, hogy a gazdaság növekedésének mekkora a hulladékterhe, azaz egységnyi GDP előállítása során mennyi hulladék keletkezik.
Elemzés
2004 és 2009 között jelentősen – mintegy hattizedére – csökkent, majd évekig stagnált a hazánkban keletkezett hulladék mennyisége. Ezt követően 2017 és 2022 között újra emelkedett, az időszak végére elérte a 2004. évi mennyiség 80%-át. A keletkezett hulladék összetétele az időszak elejéhez képest jelentősen megváltozott: a mezőgazdasági és élelmiszeripari, illetve az ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok mennyisége jelentős mértékben mérséklődött. Ehhez hozzájárult a mezőgazdasági és az élelmiszeripari hulladék megfigyelésének módszertani változása: 2008-tól ugyanis az adatok csak a ténylegesen hulladéknak minősülő trágya, állati és növényi melléktermékek mennyiségét tartalmazzák. Az ipari hulladékok mennyisége 2010-ig folyamatosan kevesebb lett, 2018-ig kisebb ingadozások mellett stagnált, 2019 óta pedig tovább csökkent. A korábbi, jelentős csökkenéshez hozzájárult a kisebb alapanyagigényű ágazatok térnyerése a termelésben, valamint a gyártási technológiák korszerűsödése is. Az építési-bontási hulladékok mennyiségének alakulását elsősorban az építőipari beruházások mértékének változása befolyásolja, így mennyisége egyik évről a másikra számottevően változhat. 2017-ben jelentős növekedést mutatott az ágazat, ennek megfelelően több építési-bontási hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyt adtak ki, és azóta is folyamatosan emelkedik az építési-bontási hulladék mennyisége.
A gazdasági növekedés hulladékterhe 2004-től 2016-ig csökkenő tendenciát mutatott. Az időszak során az egy millió forintnyi GDP előállításakor keletkező hulladék mennyisége közel 1 tonnáról 430 kilogrammra esett vissza. Ez az érték 2017-től kezdve 2022-ig a 2016-os minimumértéknél magasabb szinten, fél tonna/millió forint körül mozgott.
Nemzetközi kitekintés
Az unió 27 tagországát nézve évente 2 milliárd tonnát meghaladó hulladék keletkezik, amelynek mintegy tizedét a települési hulladék teszi ki. A tagországok közül 2022-ben – közel azonos értékkel, 803, illetve 802 kilogrammal – Ausztriában és Dániában volt a legmagasabb az egy főre jutó települési hulladék mennyisége. A 2004 óta csatlakozott kelet-közép-európai tagállamokban – Csehország kivételével – az uniós átlag (513 kg/fő) alatti a fajlagos hulladékkibocsátás, ami többek között az alacsonyabb fogyasztással magyarázható. Hazánk egy főre jutó települési hulladékának mennyisége 2022-ben 406 kg/fő volt. A mutató értéke Romániában volt a legalacsonyabb (303 kg/fő).