Definíciók

A morbiditás (betegségek előfordulási gyakorisága) szerinti csoportosítás a betegségek nemzetközi osztályozása X. revíziója alapján készült. A felnőttekre vonatkozó adataink a háziorvosoknál regisztrált esetekre korlátozódnak. Az iskola-egészségügyi szűrővizsgálatok mutatói az ezer megvizsgált tanulóra jutó megbetegedések számát mutatják nemek és korcsoportok szerint. A magasvérnyomás-betegséget azon gyermekek esetében állapítják meg, akiknek szisztolés és/vagy diasztolés vérnyomásértéke több helyen, időközben legalább 3 alkalommal mérve ismételten a korának megfelelő, 90 percentilis érték fölötti, függetlenül az eredettől (primer vagy szekunder), és gyógyszeres kezelést igényel. A normális testsúly összefüggésben van a magassággal, a korral, az alkattal, a nemmel, ezért nehéz definiálni. Az elhízás mértékének meghatározására a testtömegindexet (Body Mass Index, BMI) használják, amely a kilogrammban mért testsúly és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa. A testtömegindex értékei alapján a gyermekeknél a tápláltsági állapot meghatározására a következő kategóriák használatosak: alultáplált (BMI <3 percentilis »pc«), sovány (BMI≥3 pc, de <10 pc), túlsúlyos (BMI≥85 pc, de <97 pc), elhízott (BMI 97 pc feletti).

Relevancia

Mivel a krónikus betegségek kialakulása jelentős részben közös kockázati tényezőkre vezethető vissza, célzott egészségügyi programokkal közülük sok elkerülhető lenne. A megfelelő kezeléshez való egyenlő hozzáférés mind szélesebb körben való biztosítása jelentős mértékben javítaná az Európai Unió országainak egészségügyi, gazdasági helyzetét. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint cél a betegségteher túlnyomó részét adó, nagymértékben életmóddal összefüggő krónikus, nem fertőző megbetegedések számának csökkentése. Egyéni szinten ehhez többek között az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, illetve a prevenciós programokon és szűréseken való részvétel járulhat hozzá. A kormányzat az egészségügyi ellátórendszer modernizációjával, népegészségügyi, prevenciós programok és szűrések indításával, illetve az egészséges életmód népszerűsítését célzó tevékenységek támogatásával tehet a javulás érdekében.

Elemzés

A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebb korosztály tízezer lakosra jutó megbetegedéseinek száma nemenként, korosztályonként és területileg is eltér, és a legtöbb betegség esetében folyamatos emelkedést mutat. A leggyakoribbak a keringési rendszer betegségei, közülük első helyen a magasvérnyomás-betegség áll. A háziorvosok morbiditási (betegségek előfordulására vonatkozó) jelentései alapján a magasvérnyomás-betegség tízezer lakosra jutó száma az elmúlt bő 20 évben a 19 évesek és annál idősebbek körében 81%-kal nőtt (2001-ben 2214, 2023-ban 4008 volt a megbetegedések száma). Az idősebb korosztályoknál rendre gyakoribb a magasvérnyomás-betegség előfordulása, mint a fiatalabbaknál, 2023-ban a 19–24 évesek körében 290, míg a 75 évesek és annál idősebbek körében már 9509 volt a tízezer lakosra jutó megbetegedések száma.

További jelentős számú megbetegedést okoz a felnőtt lakosság körében az ischaemiás szívbetegség, a cukorbetegség és az asztma. Az ischaemiás szívbetegség előfordulása 2001 és 2015 között növekvő tendenciát mutatott, 76%-kal nőtt, 2015 és 2023 között azonban 10%-kal csökkent. Az idősebb korcsoportok felé haladva nő a megbetegedések aránya, míg a 19–24 éves korosztályban 16, a 75 évesek és annál idősebbek között már 5270 megbetegedést regisztráltak a háziorvosok tízezer lakosonként. A diabetes mellitus (cukorbetegség) előfordulásának gyakorisága bő két évtized alatt 2,5-szeresére nőtt a felnőtt népességben (2001-ben 585, 2023-ban 1462 volt a tízezer főre jutó érték). A növekedés mindkét nem esetében megfigyelhető. Korosztályonként vizsgálva, az idősebbek megbetegedési arányszámai magasabbak: míg a 19–24 évesek körében 96, a 75 éves és annál idősebb korosztályban 3838 volt a tízezer lakosra jutó cukorbetegek száma.

Az asztmás megbetegedésre vonatkozó arányszám 2001 óta 3,9-szeresére nőtt, 2023-ban tízezer lakos közül 551 szenvedett ebben a betegségben. Korcsoportonként vizsgálva, az idősebbek megbetegedési arányszámai magasabbak: tízezer 19–24 évesre 333, 75 éves és annál idősebb korban már 841 asztmás megbetegedés jut.

A 2022/2023-as tanévi iskola-egészségügyi szűrővizsgálatok szerint az iskoláskorúak körében (8–18 éves) a vezető betegségek közé tartozik a lúdtalp, a szem fénytörési hibái, az elhízás és a tartási rendellenességek. A lúdtalp a 4. évfolyamos fiúknál, a fénytörési hibák a 12. évfolyamos lányoknál, az elhízás a 6. évfolyamos fiúknál, a tartási rendellenességek a 10. évfolyamos fiúknál voltak a leggyakoribbak. Az életkor növekedésével a fiúk és a lányok körében is a fénytörési hibával jellemezhetők aránya változik leginkább. Az asztma és a magasvérnyomás-betegség a közepes gyakoriságú megbetegedések közé tartoznak iskoláskorban. A cukorbetegség iskoláskorban ritka, a 2022/23-as tanévben ezer tanulóra a fiúknál és a lányoknál egyaránt 3-3 cukorbeteg jutott. Kismértékben a diabétesz gyakorisága is növekszik az életkorral.