Definíciók

A születéskor várható élettartam indikátora kifejezi, hogy az újszülöttek az adott év halandósági viszonyai mellett átlagosan hány évig fognak élni. A születéskor egészségesen várható élettartam indikátora megmutatja, hogy egy ember a születésekor hány egészségesen eltöltött évre számíthat. A mutatót a férfiakra és nőkre külön számítják, a halálozási adatok, illetve az egészséges, valamint az egészségi ok miatt korlátozott népesség előfordulási aránya alapján. (A mutató az EU-SILC – Statistics on Income and Living Conditions, Magyarországon Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel – felmérésből származó adatok felhasználásával készül.) Az egészségesen várható élettartamok függetlenek a népességszámtól és a népesség korösszetételétől, ami lehetővé teszi az összehasonlítást a különböző társadalmi csoportok – például a nemek, társadalmi-foglalkozási kategóriák – között éppúgy, mint az európai országok között. A 65 éves korban várható élettartam megmutatja, hogy egy ember még hány életévre, a 65 éves korban egészségesen várható élettartam pedig azt, hogy még hány, egészségi állapotból eredő korlátozottságtól mentes életévre számíthat.

Relevancia

A várható élettartam egy ország társadalmi-gazdasági fejlettségének és a lakosság egészségi állapotának alapvető indikátora. Ez a mutatószám a lakosság halandósági viszonyait is jellemzi, emelkedése az egészségi állapot javulásával és a halandóság csökkenésével jár együtt. A lakosság egészségi állapota a rendelkezésre álló humán erőforrás egyik meghatározó tényezője, ezért növekedése a fenntartható fejlődésnek is kulcseleme. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megállapítása szerint a magyarok egészségi állapota rosszabb, mint ami gazdasági fejlettségi szintünkön elvárható volna, és mint a szomszédos országok lakóié. A halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózás a cél, ezzel együtt a betegségteher túlnyomó részét adó, jelentős mértékben az életmódtól függő krónikus, nem fertőző megbetegedések kialakulásának megakadályozása, továbbá az egészségkockázatos magatartási formák arányának, valamint a környezeti kockázati tényezők negatív hatásainak mérséklése.

Elemzés

2000 és 2023 között a férfiaknál 6,3, a nőknél 4,0 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam. A mutató értéke általánosságban emelkedést jelez, azonban 2020-ban és 2021-ben mindkét nem esetében mérséklődést tapasztalhattunk az előző évekhez képest a koronavírus-járvány okozta halálozási növekmény következményeként. 2022-ben, a járvány után felzárkózás figyelhető meg. 2023-ban ez az érték a járvány kitörése előtti utolsó évhez, 2019-hez viszonyítva, a férfiaknál 0,5, a nők esetében 0,3 évvel emelkedett, így a születéskor várható élettartam 2023-ban a férfiaknál 73,4, a nőknél 79,6 év volt. A nemek közti különbség 2000 és 2023 között 8,5-ről 6,2 évre mérséklődött, ez azonban európai viszonylatban még mindig magas. A várható élettartam általánosan emelkedő tendenciája az életkörülmények javulásának, az orvostudomány fejlődésének és az egészségtudatos magatartás terjedésének köszönhető. A nők várható élettartama szerte a világon magasabb, ami genetikai, hormonális és életmódbeli okokra vezethető vissza. A nemek életkilátásai közti mérséklődés hátterében, egyebek mellett, a férfiak és a nők egészségtudatos magatartásában mutatkozó különbség csökkenése állhat.

Magyarországon a születéskor egészségesen várható élettartam hosszú távon növekvő tendenciát mutatnak, a 2021. évi értékek a koronavírus-járvánnyal összefüggésben megtorpanást jeleztek, mely a nőknél 2022-ig, a férfiaknál 2023-ig tartott. 2023-ban a mutató értéke a férfiaknál 62,6, a nőknél 64,7 év volt, amely mindkét nem esetében meghaladta az eddig mért legmagasabb hazai értékeket. A nők ugyan több egészségesen eltöltött életévre számíthatnak, mint a férfiak, azonban az egészségesen várható időszak teljes élethosszon belüli aránya a férfiaknál kedvezőbb: ők életük 85, míg a nők 81%-át élik le egészségesen. A nők életében tehát mind az egészségesen, mind a betegen eltöltött időszak hosszabb, mint a férfiakéban.

Hasonlóan a születéskorihoz, a 65 éves korban várható élettartam is emelkedett 2000 és 2023 között, a férfiaknál 1,9, a nőknél 2,0 évvel. Így 2023-ban a férfiak átlagosan 14,4, a nők 18,2 életévet remélhettek 65 éves korukban. A nemek közti különbség 2000 és 2023 között 3,7-ről 3,8 évre emelkedett. A 65 éves korban várható élettartam a férfiaknál elérte, a nőknél 0,1 évvel meghaladta a 2019 évi szintet. 2023-ban a 65 éves férfiak a még hátralévő élettartamuk 50 (7,1 évet), míg a nők 43%-át (7,8 évet) remélhették egészségesen eltölteni.

2000 és 2023 között az ország összes régiójában emelkedett a születéskor várható élettartam. A legjelentősebb mértékű javulás a férfiaknál Pest régióban (7,8 év), a nőknél Dél-Dunántúlon (5,1) volt, a legkisebb pedig mindkét nemnél Észak-Magyarországon (férfiak: 5,2 év, nők: 3 év) következett be. 2019-hez képest mind a két nemnél a régiók többségénél növekedés vagy stagnálás tapasztalható, kivéve a férfiaknál Budapest régiót, ahol még csökkenés volt tapasztalható.

2000 és 2023 között a 65 éves korban várható élettartam minden régióban emelkedett. A legnagyobb mértékű javulás a férfiaknál Pest régióban (2,5 év), a nőknél a Dél-Dunántúlon (2,6 év) történt. 2019-hez képest mindkét nem esetén a régiók egy részénél már növekedett a 65 éves korban várható élettartam, a legjelentősebben a nők esetében Észak-Magyarországon (0,3 év).

Nemzetközi kitekintés

2022-ben a születéskor várható élettartam Magyarországon az EU27_2020 országainak rangsorában 7,2 évvel maradt el az élen álló spanyolországitól, és 4,6 évvel az EU27_2020 átlagától. A születéskor várható élettartam az Európai Unióban átlagosan a férfiaknál 77,9, a nőknél 83,3 év volt, amely a férfiaknál 5,3, a nőknél 4 évvel volt magasabb, mint hazánkban. A 65 éves korban várható élettartam 2022-ben Magyarországon 3,1 évvel volt alacsonyabb az uniós átlagnál. A 65 éves magyar férfiak 14,2, a nők 18,1 évet remélhettek, 3,5, illetve 3 évvel kevesebbet az EU-országok nemenkénti átlagánál.

Az egészségesen várható élettartam hazai értéke az elmúlt években fokozatosan közelített az uniós átlaghoz. Míg 2016-ban a férfiaknál 4,1, a nőknél 4,2 év volt a lemaradásunk, 2022-ben a férfiaknál 1,1 évre csökkent a különbség, a nőknél viszont a hazai érték már 1,1 évvel maghaladta az uniós átlagot az Eurostat adatai szerint. A 65 éves korban egészségesen várható élettartam a férfiak esetében 2,3, a nőknél 1,7 évvel maradt el az EU27_2020 átlagától, ami a 2019-es értékekhez képest javulást jelent (2019-ben a férfiaknál 3,5, a nőknél 3,0 év volt a különbség). A születéskor egészségesen várható élettartamok a várható élettartamoktól eltérően Európa egyes országaiban magasabbak a férfiak esetében, mint a nőknél, de ebben a kulturális különbségeknek és a szubjektív elemeknek is meghatározó szerepük lehet. (A számítások során véleményalapú kérdéssel mérik fel az egészségi állapotból eredő korlátozottság előfordulását.) A kelet- és közép-európai országokban, ahol a mutató értéke a nők esetében magasabb, a különbség értéke akár a 4 évet is megközelítheti, ugyanakkor a fejlettebb országokban a nők „előnye” nem számottevő. 2021-ben Magyarországon a nők-férfiak közötti különbség az uniós átlagnál (0,4 év) 2,2 évvel volt magasabb.