Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítése mindenki számára
Definíciók
A háztartások bruttó megtakarítási rátája azt mutatja, hogy a háztartások adott időszakban rendelkezésre álló jövedelmük – kiegészítve a magánnyugdíjpénztárak nettó vagyonváltozása miatti korrekcióval – hány százalékát halmozzák fel későbbi szükségleteik teljesítése céljából pénzügyi eszközökben, illetve tőkejavakban. A rendelkezésre álló jövedelem fennmaradó részét fogyasztásra, azaz az adott időszakban felmerült szükségletekre fordítják.
Relevancia
A mindenkori megtakarítási ráta segítségével meghatározhatóak azok a rendelkezésre álló gazdasági erőforrások, amelyek mozgósításával a termelői, a természeti, az emberi és a társadalmi tőke növelhető, javítva az elkövetkező generációk jólétét. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia a családok számára a pénzügyi tudatosság, a megtakarítások fontosságának értékként való kezelését és közvetítését ajánlja, többek között azért is, hogy a fenntartható módon fejlődő Magyarország a jövőben kevésbé legyen érzékeny a pénzügyi válságokra.
Elemzés
A háztartások bruttó megtakarítási rátája 1995 és 2003 között csökkenő trendben volt, ekkor a háztartások jövedelmük egyre kisebb részét fordították megtakarításra, mígnem 2003-ban elérte a mélypontot 7,1%-on. Ezt követően a megtakarítási hajlandóság/képesség fokozatosan növekedett, majd a 2008-as válság időszakában visszaesett. A 2010-es évek közepére ismét fellendülés volt tapasztalható, és 2021-ben a 19,0%-os megtakarítási ráta újra meghaladta az EU-átlagot. 2023-ban pedig elérte a 19,7%-ot.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unió 27 tagállamának átlagos megtakarítási rátája meglehetősen stabilnak mutatkozik, az egyes években 11–14% körüli alakult az értéke egészen 2019-ig. 2020-ban és 2021-ben viszont kiemelkedő szintre - 18,1 %-ra és 15,9 %-ra - ugrott. A 2023-as évben a tagállamok megtakarítási hajlandósága 12,9% volt. Az egyes tagországokban azonban eltérőek az eredmények: 2022-ben Németország (19,9%) és Csehország (18,2%) értéke volt a legmagasabb, Lengyelország (-0,8%) és Görögország (-4,0%) ezzel szemben a rangsor végén, jóval az átlag alatti értékkel szerepelt.