Békés és befogadó társadalmak támogatása a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára és a hatékony, elszámoltatható és mindenki számára nyitott intézmények kiépítése minden szinten
Definíciók
A mutató a lakosságra vonatkozóan azt értékeli, hogy az emberek mennyire bíznak olyan nemzeti intézményekben, mint a jogrendszer, a politikai rendszer, valamint a rendőrség. A vizsgált változók a Háztartási költségvetési és életkörülmény című adatfelvételből származnak, melynek keretében a 16 éves és annál idősebb válaszadók egy 0-tól 10-ig terjedő skálán értékelhették azt, hogy mennyire bíznak a különböző intézményekben. A 0 az „egyáltalán nem bízom”, míg a 10 a „teljes mértékben megbízom” válasznak felelt meg.
Relevancia
A nemzeti intézményekbe vetett bizalom is egyfajta visszajelzés a lakosság részéről az állam által működtetett, közérdeket szolgáló szegmensekről. A fenntartható fejlődés társadalmi vonatkozásában kiemelt szerepet kap ezen intézményeknek az ország hosszú távú jövőjének formálásában betöltött szerepe. A társadalom közérzetét illetően is hangsúlyos, hogy az emberek bíznak-e a jogrendszerben, a politikai rendszerben, a rendőrségben. Ezek a kérdések érintik a különféle szinteken értelmezett lakossági biztonságérzet mértékét is.
Elemzés
Hazánkban az intézményekbe vetett bizalom 2024. évi átlagértékeit vizsgálva elmondható, hogy a jogrendszerbe vetett lakossági bizalom erősebb (5,1), mint a politikai rendszer iránti bizalomérzet (4,4). A három vizsgált nemzeti intézmény iránti attitűd közül kimagasló az emberek rendőrségbe vetett bizalma (6,0). Míg a korábbi években általában a fiatalabb korosztály (közülük is a 16–24 évesek) értékelte bizalmát magasan az intézmények tekintetében, úgy 2024-ben inkább a 75 éves és annál idősebb személyek. Ők átlagosan a politikai rendszerbe vetett bizalmukat 5,2-re, a jogrendszerbe vetett bizalmukat 5,5-re, és a rendőrségbe vetett bizalmukat 6,6-re értékelték. Ezen intézményekben legkevésbé a 35–44 év közöttiek bíznak. Az iskolai végzettség szintjét tekintve mérséklődtek a különbségek a korábban megfigyeltekhez képest, de általában elmondható, hogy a magasabb végzettség magasabb bizalmi szintet eredményez. Kivételt képez ezalól a politikai rendszerbe vetett bizalom, ahol a legfeljebb alapfokú, az érettségivel, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők is egységesen 4,4-es szintre értékelték bizalmukat. Településtípusok szerint jelentős különbségek figyelhetők meg. 2024-ben a jogrendszerbe vetett bizalom átlagértéke a Budapesten élők (4,6) esetében a legalacsonyabb volt, de a rendőrségben (5,6) és a politikai rendszerben (3,9) is ők bíztak meg a legkevésbé. A községekben élőket tekintve mindhárom mutató átlagértéke szinte megegyezik az országos középértékkel.