Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítése mindenki számára
Definíciók
A tényleges (reál) munkaerő-termelékenység a bruttó hazai termék (GDP) 2010. évi áron számított értéke és a GDP termelésében foglalkoztatottak számának hányadosa; megmutatja az egy foglalkoztatottra jutó GDP forintban számított értékét. A GDP termelésében foglalkoztatottak száma eltér a KSH lakossági munkaerő-felméréséből származó (az ILO fogalmi meghatározása szerinti) foglalkoztatottak számától.
Relevancia
A munkaerő-termelékenység emelkedése hozzájárul a gazdaság versenyképességének javulásához, ami az Európa, 2020 stratégiának is kiemelt célja. Eszerint az Európai Uniónak növelnie kell globális kereskedelmi partnereivel és versenytársaival szembeni versenyképességét. Hazánk gazdasági nyitottsága, a globális folyamatoktól való erős függősége miatt fontos a termelékenység és a versenyképesség javítása.
Elemzés
A magyar gazdaság munkaerő-termelékenysége az ezredfordulótól a 2009. évi globális válságig folyamatosan emelkedett. Ez azonban meglehetősen alacsony munkaerőpiaci aktivitás mellett zajlott, a GDP termelésében foglalkoztatottak száma 2008-ig 4,1–4,2 millió körül ingadozott, 2009 és 2012 között pedig nem érte el a 4 millió főt sem. Az ezt követő konjunktúra alatt, 2013 és 2019 között a gazdaság teljesítménye 30, a foglalkoztatottak száma 18%-kal (4,7 millió főre) bővült. A GDP volumene az időszak második felében nőtt a legintenzívebben, így az addig lényegében stagnáló munkaerő-termelékenység 2017-ben kezdett emelkedni, 2019-ben 9,2%-kal volt nagyobb a 2010. évinél. 2020-ban a koronavírus-járvány a gazdasági teljesítmény 4,5%-os visszaesésével járt, munkaerőpiaci hatása kisebb volt, a GDP termelésében foglalkoztatottak száma 1,1%-kal mérséklődött. Ezáltal 2020-ban a munkaerő-termelékenység csökkent. A 2021. évi, viszonylag gyors gazdasági kilábalásnak köszönhetően azonban a pandémia előtti szint fölé emelkedett a hazai termelékenység, a kedvező tendencia 2022-ben rekord magas foglalkoztatás és bővülő gazdasági teljesítmény mellett folytatódott.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unióban (EU27_2020) a munkaerő-termelékenység 2022-ben 7,9%-kal magasabb volt, mint 2010-ben. Az emelkedő tendencia 2020-ban – a koronavírus-járvány miatt – megtört ugyan, de 2022-ben már a pandémia előtti szintet is meghaladta az uniós termelékenység. A tagállamok zömében 2010 és 2022 között összességében javult a mutató értéke. Az országok közötti összehasonlításnál tekintettel kell lenni arra, hogy a termelékenység változása mögött meghúzódó okok különbözőek lehetnek. Írországban például kiugróan nőtt a (termelékenységi mutató számlálójában szereplő) GDP volumene, azonban ezt jórészt a multinacionális nagyvállalatok ott elkönyvelt, de ténylegesen más országokban végzett tevékenysége eredményezte. Az elmúlt évtizedben szintén kiemelkedő termelékenység-javulást elérő Romániában pedig a jelentős gazdasági növekedés – a munkaerő elvándorlása miatt – csökkenő foglalkoztatással párosult (vagyis mérséklődött a termelékenységi mutató nevezője). A tagállamok többségében ugyanakkor mind a gazdasági teljesítmény, mind a GDP termelésében foglalkoztatottak száma emelkedett 2010 és 2022 között. Magyarország mindkettő vonatkozásában az uniós rangsor felső harmadához tartozott.
STADAT-táblák
21.1.1.50A GDP termelésében foglalkoztatottak számaA kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.