Definíciók

Távmunkában vagy „home office” keretében dolgozónak tekintjük azokat a munkavállalókat, akik térben távol vannak a munkáltatójuktól (a munkavállaló nem feltétlenül otthon, de nem a munkáltató telephelyén dolgozik), köztük telekommunikációs kapcsolat áll fenn, a munkavégzés pedig elsősorban elektronikus berendezések (minimum számítógép) használatát feltételezi.

Relevancia

A távmunka vagy az ún. home office a koronavírus-járvány hatására vált elterjedtté Magyarországon. A részmunkaidővel és az önfoglalkoztatással együtt ez is egy fajtája az atipikus foglalkoztatási formáknak. Amennyiben ezek a foglalkoztatási formák – a munkahelyteremtés és a megfelelő munkakörülmények biztosítása mellett – az adott ország gazdaságszerkezeti sajátosságaihoz megfelelően igazodnak, akkor elősegíthetik a foglalkoztatottság és a versenyképesség együttes növelését, ezért több uniós kezdeményezés támogatja ezek elterjedését. A foglalkoztatottság növelését a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik fontos alapkövének tartják.

Elemzés

2020 előtt a foglalkoztatottak kis aránya dolgozott távmunkában vagy home office-ban, 2010-ben még mindössze 2,7%-uk. A járvány hatására megváltozott helyzetben, a munkaerőpiaci zavarok kezelésére 2020 tavaszán a munkáltatók jelentős része lehetővé tette az otthoni munkavégzést a munkavállalók számára azon munkakörök esetén, ahol a feladatellátás ebben a formában is biztosítható volt. Az otthonról dolgozók többsége internetkapcsolaton alapuló távmunkában vagy home office keretében végezte munkáját. A járvány hullámzásával párhuzamosan a távmunkában dolgozók aránya folyamatosan változott, de 2020 egészére (8,4%) nézve is háromszorosa volt a megelőző tíz év átlagának (2,8%). Az egyes régiók ágazati struktúrában is megmutatkozó különbségei miatt a növekedés más-más mértékben érintette az ország különböző részeit: míg Budapesten 21% volt az így dolgozók aránya, a legkevésbé érintett Közép-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön mindössze 4,1%. 2022-ben a koronavírus -járvány lecsengésével és a munkavállalók egy részének munkahelyekre történő visszatérésével a 2020-as értékhez képest is mérséklődött a távmunkában vagy home office-ban dolgozók aránya, a foglalkoztatottak mindösszesen 7,3%-át jellemezte. A pandémia kezdete óta először ismét a férfiak kerültek túlsúlyba (7,6% a nők 6,9%-ával szemben). Továbbra is Budapesten dolgoznak a legtöbben (22,1%) távmunkában vagy home office-ban, míg a legkevesebben az Észak-Alföldön, mindössze a foglalkoztatottak 2,5%-a.

Jellemzően a szolgáltató szektorban van lehetőség az ilyen formában történő munkavégzésre, ezen belül 2022-ben is az információ és kommunikáció, a tudományos és műszaki tevékenység és a pénzügyi szolgáltatás területén dolgoztak legnagyobb arányban távmunkában vagy home office keretében. Azon munkáltatók egy részénél, ahol ez a munkavégzési forma hatékonynak mutatkozott, a korábbinál nagyobb arányú igénybevétele bár tartósnak bizonyul, ám a 2022-es évre (nem függetlenül a korlátozó intézkedések megszűnésétől) már enyhe csökkenő tendenciát mutat.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unió nem közöl adatot kifejezetten a távmunka vagy home office keretében történő munkavégzésre, hanem együttesen publikál minden otthoni munkavégzési formáról, beleértve azokat is, akiknek a munkája nem feltételez számítógép-használatot, pl. varrási tevékenységet végzők. A rendszeresen vagy alkalmanként otthonról dolgozók aránya 2019-hez, az utolsó járvány előtti évhez képest jelentősen nőtt az unió egészére nézve is, 15-ről 2020-ban 21-re, majd 2021-ben 24%-ra ugrott, ám ahogy Magyarországon, úgy itt is visszaesés történt, 2022-ben már csak 22,5% volt a mutató értéke. 2019-ben Svédországban és Hollandiában dolgoztak a legtöbben otthonról (38, ill. 37%), míg Bulgáriában és Romániában a legkevesebben, mindössze a foglalkoztatottak 1,1, ill. 1,4%-a. 2022-ben Hollandiában a munkavállalók több mint fele végezte otthonról (is) a munkáját (53,1%), őket követte Svédország 44,8%-kal – mely értékek mindkét ország esetében stagnálást jeleznek (2021-ben 54, valamint 46,3%). A legkisebb arányban továbbra is Bulgáriában és Romániában nyilatkoztak úgy a munkavállalók, hogy otthoni munkavégzést is folytattak, mindössze a foglalkoztatottak 4,4, ill. 4,3%-a, amely jelentős mértékű csökkenés az előző évi adatokhoz képest (6,6, ill. 6,5%). Magyarországon a ráta értéke egyik évben sem haladta meg az uniós átlagot, 2019-ben még 4,6% volt, majd a járvány hatására 2020-ban 11, 2021-ben 13%-ra nőtt, ám 2022-re 10,8%-ra mérséklődött.