Definíciók

A 2-es képességszintet el nem érők, azaz alulteljesítők azok, akik a PIAAC szövegértési és számolási készség területe esetén 6, a problémamegoldás információtechnológiai környezetben készségterület 4 képességszintjén egyes vagy annál rosszabb értékelést kapnak. A második szint elérését vízválasztónak tekintik, mert ez az a készségszint, amely minimálisan szükséges a modern társadalmi életben való hatékony részvételhez. Az OECD által szervezett PIAAC-adatfelvétel első ciklusának mérése 2010 és 2018 között valósult meg, összesen 38 ország részvételével. A felmérés során minden országban a 16 és 65 év közötti felnőtt lakosok képességeinek mérése történt.

Relevancia

Az információs korban szükséges jártasságok, kulcsfontosságú készségek megléte elengedhetetlen a táradalomban való sikeres részvételhez. Az általános műveltség, a társadalmi és gazdasági életben való teljes értékű részvétel esetén az egyéneknek rendelkezniük kell megfelelő minőségű szövegértési, számolási készséggel, illetve problémamegoldó készséggel információtechnológiai környezetben.

A PIAAC értékes adatokkal szolgál Magyarország felnőtt lakosságának jelenlegi képességeiről és tapasztalatairól. A mérés alapján képet kaphatunk arról, hogy az oktatás és szakképzés során elsajátított képességek és tudás hogyan használhatók a munkában és a hétköznapi életben. Segít jobban megérteni, hogy melyek azok a kompetenciák, amelyekre a 21. században szükség van akár a mindennapi életvezetés, akár a munkaerő versenyképességének javítása szempontjából. Az eredmények lehetővé teszik továbbá az oktatásra, a szak- és felnőttképzésre, valamint a foglalkoztatásra irányuló szakpolitikák tényekre alapozó tervezését. A mérés eredményeinek elemzése támogatja a döntéshozókat olyan képzések vagy rendelkezések kidolgozásában, amelyek elősegítik a jobb munkavégzéshez és a hétköznapi életben történő boldoguláshoz szükséges képességek fejlesztését. Az eredményekre alapozva olyan stratégiák kidolgozására nyílik lehetőség, amelyek biztosítják az ország sikerességét, fejlődőképességét és felkészültségét a modern kor kihívásaival szemben. Emellett a nemzetközi felmérés eredményei alapján összehasonlíthatjuk Magyarország felnőtt lakosságának eredményeit más – a vizsgálatban szintén részt vevő – országok lakosságának eredményeivel.

Elemzés

A 2017-es PIAAC- (Programme for International Assessmnet of Adult Competencies – Felnőttek Képesség- és Kompetenciamérése Program) felmérés alapján a felnőtt lakosság szövegértési feladatain az alulteljesítők (1-es vagy az alatti kompetenciaszintet elérők) aránya Magyarországon 18,5% volt, 1,2 százalékponttal alacsonyabb az OECD-átlagnál. A számolási készség felmérésén az alulteljesítők aránya a magyar felnőtt lakosság körében 17,7% volt, az OECD átlagánál jelentősen, 5,8 százalékponttal alacsonyabb. A problémamegoldó készség esetén az alulteljesítők aránya Magyarországon (42,6%) az OECD-országok átlagához hasonlóan alakult.

Nemzetközi kitekintés

2017-ben az OECD-felmérésben részt vevő tagállamokban a szövegértés területén átlagosan 19,7% volt a 2-es képességszintet el nem érő felnőttek aránya. Számolási készség esetén ez az arány 3,8 százalékponttal volt magasabb (23,5%). A problémamegoldó készség információtechnológiai környezetben készségterületen azon felnőttek aránya, akik 1-es vagy az alatti szintet értek el, 43% volt. Mindhárom készségterületen Japán felnőtt lakossága teljesített a legjobban, (4,9, 8,1, illetve 27,3%-kal), Chile felnőtt lakossága viszont mindhárom területen a rangsor végén helyezkedik el (53,4, 61,9, illetve 52,4%-kal).