Definíciók

Biológiailag inaktívnak tekintjük a beépített területeket, valamint a szántók területét. Itt a teljes növényi borítottság a kialakítás, illetve a művelési mód miatt nem valósulhat meg. Mezőgazdasági terület a használt szántó, a konyhakert, a gyümölcsös, a szőlő és a gyep művelési ágak összessége. A művelés alól kivett területek magukban foglalják a felhagyott művelésű mezőgazdasági területeket, valamint az épületek, utak, udvarok, díszkertek, víztározók stb. területét bel- és külterületen. Építési terület alatt az építés alatt álló, a földmunka által érintett, illetve azon területeket értjük, ahol föld-, illetve kőzetkitermelés folyik.

Relevancia

A beépített területek, belterületek nagyságának növekedése szinte visszafordíthatatlan folyamat, a földfelszín tartós lezárását és az ökoszisztémák fragmentálódását, széttöredezését okozza, veszélyt jelent az élőhelyekre és a biodiverzitásra. Mesterséges területek létrehozása esetén a víz körforgásában zavar keletkezhet: a lezárt földfelszín nem tudja a csapadékot magába szívni, a víz nagy mennyiségben elfolyik róla, ezáltal máshol talajeróziót, illetve városi területeken jelentős csapadék esetén villámárvizet okozhat. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentése (2013–2014) szerint az ökológiailag inaktív szántók aránya kedvezőtlenül nagy a mezőgazdasági területeken belül.

Elemzés

A lakott területek kiterjedése Magyarországon 2000 és 2018 között lineárisan, összesen 2%-kal növekedett, de összefüggő településszerkezet helyett a felszínt lényegesen nagyobb arányban borítják zöldfelületekkel tarkított városrészek. A legnagyobb arányú növekedés az út- és a vasúthálózatok kiterjedésében figyelhető meg, közel 20 év alatt több mint kétszeresére nőtt ezen területek nagysága, az e célra bevont területek jelentős része az ezredforduló után épült autópályák igényét elégítette ki. Az építési területek tekintetében is jelentős, mintegy 66%-os növekedés tapasztalható. A 2000 óta stagnáló nagyságú összefüggő településszerkezetre az ingatlanpiaci fellendülés és a lakásépítések számának növekedése is hatással volt. Az ipari és a kereskedelmi kategóriába sorolt területek nagysága folyamatosan növekedett, 2000 és 2018 között több mint 12%-kal. Az ezredforduló óta folyamatos csökkenés figyelhető meg a lerakóhelyek és a meddőhányók területében, míg a nyersanyag-kitermelés 2000 és 2006 közötti jelentős térnyerését 2012 és 2018 között stagnálás jellemzi. A mesterséges felszín legnagyobb részét, mintegy háromnegyedét a nem összefüggő településszerkezet alkotja, amely az utóbbi évek során érdemben nem változott.

2023-ban az ország területének 55%-a, 5 millió 111 ezer hektár volt mezőgazdasági terület, amely arány az uniós tagállamok között is figyelemreméltó helyet foglal el. 2020 után a művelési ágak arányaiban nem történt számottevő változás. A mezőgazdasági terület nagysága közel 30 ezer hektárral nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Annak 82%-a, 4 millió 173 ezer hektár szántóterületként, 16%-a (793 ezer hektár) gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel 3%-át borították. Mind a művelésbe vont szántó, mind a gyep területe stabil, lassú emelkedést mutatott az elmúlt években, míg a gyümölcsös- és a szőlőültetvény-területek nagysága az utóbbi években érdemben nem változott.

Nemzetközi kitekintés

A legutóbbi, 2018-as a LUCAS-felmérés (Land Use/Cover Area frame Statistical survey) keretében az Európai Unió tagországaira kiterjedően ismételten felmérték a felszínborítottságot és a földhasználatot. Az elérhető legfrissebb adatok alapján 2018 ban az unió területének közel 40%-át mezőgazdasági célra használták, 36%-án erdőgazdálkodás folyt, míg az ipari és a szolgáltatásokra használt területek, valamint a lakóövezetek együttesen az összterület mintegy negyedét tették ki. Hazánkban a mezőgazdaság a legjelentősebb földhasználó ágazat. A 2018 as adatok alapján Magyarország területének több mint hattizede állt mezőgazdasági művelés alatt. Bár az arány 2009 óta csökken, hazánk továbbra is az unió élvonalába tartozik. Az európai Copernicus program keretében 2018-ban készült legújabb CORINE-felszínborításos (Coordination of Information on the Environment) térképek alapján a beépített és egyéb mesterséges területek aránya adott ország területéhez viszonyítva Máltán volt a legmagasabb (29,9%), Finnországban pedig a legalacsonyabb (1,4%). Magyarországon a CORINE-adatbázis alapján ez a mutató 6,5%, valamivel több volt, mint az EU28 átlaga (5,1%).