Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

A szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használatának támogatása, a fenntartható erdőgazdálkodás, a sivatagosodás leküzdése, a talajdegradáció megállítása és visszafordítása, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása

Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2022-ben számottevően, több mint 8 ezer hektárral növekedett a hazai erdők kiterjedése.
A legerdősültebb vármegye Nógrád, területének 39%-át borítja erdő.

Definíciók

Az indikátor az erdőterület arányát mutatja az ország területéhez viszonyítva. Erdőterület alatt az Országos Erdőállomány Adattárban (OEA) nyilvántartott, művelési ágtól függetlenül az 1500 m2-t meghaladó, erdei fákkal és cserjékkel borított, erdőgazdálkodással hasznosított területet értjük.

Relevancia

Az erdők számos olyan ellátó, szabályozó, valamint kulturális ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak, amelyek jelentős szerepet játszanak az élhető környezet fenntartásában: többek között hozzájárulnak a talaj (víz- és szélerózióval szembeni) védelméhez, védik a vízgyűjtőket, szén-dioxid-megkötésük révén mérséklik a klímaváltozás hatásait, faállományuk fontos nyersanyag, biomasszaként az egyik legfontosabb megújuló energiaforrást biztosítják. Gazdag faj- és élőhely-diverzitásuk révén hozzájárulnak a biológiai sokféleség fenntartásához. Ennek tükrében a hazai erdőterületek növelése egyik kiemelt célkitűzése a 2030-ig szóló Nemzeti Erdőstratégiának, amely hosszú távon 27%-os erdősültségi szint elérését irányozza elő az erdőtelepítési, országfásítási programok keretében.

Elemzés

A hazai erdők 1,96 millió hektárt, az ország területének 21%-át foglalták el 2022-ben. Az ezredforduló óta az erdőtelepítéseknek köszönhetően az erdőterület közel 170 ezer hektárral, mintegy 9,5%-kal, az országos erdősültség 1,8 százalékponttal bővült. Az erdővel borított területek részaránya Észak-Magyarországon a legnagyobb (30%), míg az Alföldön – a jelentős mezőgazdasági területek miatt – a legalacsonyabb. Nógrád vármegye erdősültsége kiemelkedő, területének 39%-át borítja erdő. Szintén magas, az országos átlagot számottevően meghaladó az erdőterület aránya Zala, Veszprém, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. A legkevésbé erdősült Békés vármegye, erdőborítottsága 5% alatti.

Az erdőterületek növelésére irányuló törekvéseket jól tükrözi, hogy az elmúlt két évben az újonnan telepített erdők területe közel akkora volt, mint az azt megelőző 10 év során összesen. Ennek a közel 9 ezer hektárnyi erdőnek több mint fele Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Hajdú-Bihar vármegye erdőterületeit növelte.

Nemzetközi kitekintés

Magyarország az erdősültség alapján az uniós tagállamok sorában az alsó harmadhoz tartozik. A tagországok közül Finnország (66%), Svédország (63%) és Szlovénia (61%) jár az élen, míg Málta és Hollandia erdőborítottsága mindössze 1,5, illetve 9,9%.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.