Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Fenntartható fogyasztási és termelési módok kialakítása

Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitása 2000 és 2021 között az EU27 országainak átlagánál jobban csökkent.

Definíciók

Az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitása az energiafelhasználással kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) és a bruttó belföldi energiafelhasználás hányadosa.

Relevancia

A mutató arról ad információt, hogy az energiafelhasználás eszközei és módszerei mennyire terhelik a környezetet és az emberi egészséget, ugyanakkor jellemzi a gazdaság és a társadalom szereplőinek környezettudatosságát is. Az alacsony vagy alacsonyabb karbontartalmú tüzelőanyagokra való áttérés az unió fenntartható fejlődési stratégiájának számos célkitűzését elősegíti. Az alacsonyabb karbontartalmú tüzelőanyagok és a megújuló energiák használata csökkenti az ÜHG-kibocsátást, ezáltal hozzájárul az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitásának mérséklődéséhez. A hatékony energiafelhasználás gyakorlati megvalósításához a biomassza, a geotermikus, a víz-, a nap- és a szélenergia és a biogáz energiafelhasználáson belüli részaranyának növelése szükséges, ami hozzájárul egy fenntarthatóbb energiagazdálkodás kialakításához is. A 2030-ra vonatkozó uniós klíma- és energia-keretrendszer szerint a megújuló energiaforrások részarányának a végső energia-felhasználásában el kell érnie a 32%-ot. Az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitása indikátor egyaránt része az unió fenntartható fejlődési célok elnevezésű indikátorkészletének és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG) is.

Elemzés

Az egységnyi energiafelhasználásra jutó energiafelhasználással kapcsolatos ÜHG-kibocsátás Magyarországon csökken, elsősorban a szilárd tüzelőanyagok helyett a földgáz és a megújuló energiák térnyerése miatt.

Nemzetközi kitekintés

2000-től 2021-ig az egységnyi energiafelhasználásra jutó energiafelhasználással kapcsolatos ÜHG-kibocsátás az unióban és hazánkban is csökkent (18,8, illetve 25,0%-kal). A V4-országok közül a magyar értéknél a cseh (–30,8%) kedvezőbb, a szlovák (–24,5%) és a lengyel (–15,6%) kedvezőtlenebb. Az osztrák érték (–19,2%) az uniós átlaggal közel azonos volt. A szomszédos uniós tagországok közül a legrosszabb a horvát, a szlovén és a román érték, amely mindössze 13,2, 14,0, illetve 16,2%-os csökkenést mutat 2000-hez viszonyítva.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.