Definíciók

Az áruszállítás teljesítménye árutonna-kilométerben mért adat (egy tonna árunak egy kilométerre történő elszállítása). Az áruszállítás a közút, a vasút, a vízi, a csővezetékes és a légi áruszállítás teljesítményadatait (árutonna-kilométer) tartalmazza. A közúti áruszállítás adatai az országban regisztrált járművek belföldi és nemzetközi teljesítményét egyaránt tartalmazzák.

Relevancia

A 2011-ben jóváhagyott uniós közlekedéspolitikai célkitűzés szerint 2030-ra a 300 kilométernél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30%-át, 2050-re pedig 50%-át más közlekedési módoknak, például a vasúti vagy a vízi közlekedésnek kell átvállalnia. A hazai stratégia szerint is cél a közlekedés összetételének változtatása, közép-, illetve hosszabb távon a környezetkímélőbb közlekedési módozatokra való átállás. A teherforgalomban a közúti forgalom helyett a vasúti és a vízi közlekedést segítheti a környezeti költségeket jobban tükröző tarifaképzés, logisztikai központok kiépítése, azaz a közlekedési alágazatok közös rendszerbe szervezése, összehangolása. A vasútnál a korszerű technológiák alkalmazása, a pontosság, megbízhatóság növelése a cél.

Elemzés

Magyarországon a közúti áruszállítás dominanciája jellemző az áruszállításban, nincs érdemi elmozdulás a környezetet kevésbé terhelő szállítási módozatok felé. 2022-ben az áruszállítás tonnakilométerben mért teljesítményéből a közút 68, a vasút 21, a vízi szállítás 2,7 és a csővezetékes szállítás 8,8/%-kal részesedett. A vasúti módozat részaránya 2010 és 2020 között 4,6 százalékponttal emelkedett az áruszállításon belül. 2020-ban a koronavírus okozta járvány következtében a vasút növelni tudta részesedését a közúti áruszállítás kárára, a teljesítmény növekedését alapvetően az átlagos szállítási távolság hosszabbá válása okozta, 2022-ben a vasúti részesedés nem haladta meg a 2020-ban elért részesedést.

Nemzetközi kitekintés

2021-ben az Európai Unió (EU-27) tagállamai közül továbbra is a Baltikum országai rendelkeznek a legmagasabb vasúti áruszállítás részesedéssel az áruszállítás teljesítményéből (Lettország: 53%; Litvánia: 62%; Észtország: 40%).

(Rail Baltica egy zöldmezős vasúti közlekedési infrastruktúra projekt, a projektben Lengyelország, a balti államok és közvetve Finnország vesz részt, kb. 870 km nagysebeségű vonal épül ki 10 év alatt.)

A legalacsonyabb vasúti áruszállítási teljesítménnyel Írország (0,64%), Spanyolország (4,13%), illetve Görögország (2,85%) rendelkezett.