Definíciók

Személysérüléses közúti közlekedési baleset alatt minden olyan közúton vagy a közforgalom számára megnyitott magánúton történt balesetet értjük, amelyben legalább egy mozgó jármű vett részt, és amelynek következtében legalább egy személy meghalt vagy megsérült. A halálos sérülés olyan súlyos sérülés, amikor valaki a baleset során elhalálozik, vagy a baleset következtében a balesetet követő 30 napon belül meghal.

Relevancia

2010-ben az Európai Unió megerősítette elkötelezettségét közútjai biztonságának javítása iránt. A 2011-ben jóváhagyott második Fehér Könyv hosszú távú közlekedésbiztonsági célja a Vision Zero, melynek lényege, hogy a közúti balesetek halálos áldozatainak és súlyos sérültjeinek száma 2050-re a nullához közelítsen az unió területén. Köztes célként határozták meg a közúti balesetben meghaltak számának felére csökkentését 2020-ra (2010-hez képest). Az Európa mozgásban program közlekedésbiztonsági célkitűzése – a Vision Zeróhoz kapcsolódóan – a közúti balesetben meghaltak és súlyosan sérültek számának felére csökkentése 2020 és 2030 között. Az akcióprogram három fő beavatkozási területet határoz meg (infrastruktúra, járművek, úthasználat), amelyek biztonságosabbá tétele segíti Európát céljai elérésében. A hazai balesetmegelőzésben és az ehhez kapcsolódó rövid távú akcióprogramokban, valamint a hosszú távú stratégia kialakításában is meghatározó szerepük van az EU által lefektetett céloknak, amelyek kellő alapot adnak a magyarországi közlekedésbiztonság színvonalának javításához.

Elemzés

Az Európai Unióban 2012 és 2022 között az egymillió lakosra vetített személysérüléses közúti közlekedési balesetek áldozatainak száma tendenciáját tekintve 2021-ig csökkenést mutatott, egyedül 2022-ben haladta meg az előző év adatát, míg Magyarországon ez a szám hullámzóan alakult. Hazánkban a vizsgált időszakban 2012-höz viszonyítva a legnagyobb csökkenés (–23%) 2020-ban volt, főleg a koronavírus-járvány idején alkalmazott korlátozó intézkedések következményeként. Magyarországon a közlekedési balesetekben meghaltak egymillió lakosra vetített száma minden évben meghaladta az uniós átlagot. 2020-ra a nemzeti és az uniós cél sem teljesült, nem sikerült a felére csökkenteni a közlekedési balesetben elhunytak számát 2010-hez képest. Az ezredfordulót követően a gépjárműforgalom folyamatos növekedése ellenére a közutakon történt balesetek, valamint a meghaltak száma összességében csökkent. Így a gépjárműállomány bővülése nem eredményezte automatikusan a közúti balesetek, ezen belül az elhalálozottak számának a növekedését. 2007 és 2013 között a gépjárművek számának növekedése enyhén lassult, míg a közúti balesetek és az áldozatok számában jelentős csökkenés történt a 2007-es célirányos kormányzati és egyéb beavatkozásoknak (szabályozási háttér jelentős megváltoztatása, objektív felelősség, hatékonyabb ellenőrzések, infrastrukturális fejlesztések, prevenció) köszönhetően. A halálozási mutató (egymillió gépjárműre vetített meghaltak száma) értéke egyenletesen csökkent a vizsgált időszakban.

Nemzetközi kitekintés

Az európai utakon az előzetes adatok alapján közel 20 700 ember vesztette életét közúti balesetben 2022-ben, ami egymillió lakosra vetítve átlagosan 46 főt jelent . A járvány sújtotta 2020-as év adataihoz viszonyítva 2022-ben 1800 fővel (9,5%-kal) többen haltak meg, de még mindig kevesebben (9,1%-kal), mint a járványt megelőző, 2019-es évben. 2022-ben a lakosságarányos halálozási mutató Svédországban volt a legalacsonyabb (22 fő/egymillió lakos), és Romániában a legmagasabb (86 fő/egymillió lakos). Magyarország az Európai Unió 27 tagállamából a 20. helyen állt (2019-ben 19., 2020-ban 17., 2021-ben 21. helyen).

Az elmúlt évtizedben kitűzött célt a közösség szintjén nem sikerült teljesíteni. 2010 és 2020 között a közúti balesetben elhalálozottak száma mindössze 36%-kal csökkent az uniós tagállamok területén. Az általános cél, azaz az elhunytak számának felére csökkentése, megmaradt a következő 10 éves periódusra is.