Definíciók

A körforgásos anyagfelhasználási arány megmutatja, hogy a felhasznált anyagi erőforrásoknak mekkora része származik újrahasznosított hulladékanyagból, megtakarítva ezzel az elsődleges nyersanyagok kitermelését. A mutató a körforgásos gazdaságra vonatkozó európai uniós ellenőrzési keresztrendszer része. A magasabb körforgási arány azt jelenti, hogy több másodlagos anyag helyettesíti az elsődleges nyersanyagot, így csökken az elsődleges anyag kitermelésének környezeti hatása.

A körkörös anyagfelhasználást, az Eurostat becslési eljárásai alapján, a hazai hasznosító üzemekben újrahasznosított hulladék mennyisége mínusz az importált, hasznosításra szánt hulladék, plusz az exportált, külföldre hasznosításra szánt hulladék eredményeként határozzák meg.

Relevancia

Az Európai Bizottság 2020 márciusában fogadta el az új körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet. Az EU körforgásos gazdaságra való átállása csökkenti a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, fenntartható növekedést és munkahelyeket teremt. A körforgásos gazdaságra való áttérés célja a termékek teljes életciklusának tervezése, amely előmozdítja a körforgásra irányuló folyamatokat, ösztönzi a fenntartható fogyasztást, biztosítja a pazarlás megelőzését, és elősegíti a felhasznált erőforrásoknak a lehető leghosszabb ideig az EU gazdaságában maradását. A körforgásos szemlélet a termeléstől a fogyasztáson át a hulladékkezelésig egyben tekinti a gazdasági folyamatokat és azok környezeti hatásait. A fenntartható fogyasztás és termelés hozzájárul a termékek környezeti teljesítményének javításához, és növeli a fenntarthatóbb áruk és termelési technológiák iránti keresletet.

Elemzés

Magyarország körforgásos anyagfelhasználási arányát 2010 óta mérik. A kezdeti 5,3%-os arány 2017-re 1,6 százalékponttal 6,9%-ra emelkedett. A növekvő trend két évben tört meg: 2014-ben kisebb, 2020-ban – a koronavírus-járvány miatti lezárások évében – jelentősebb visszaesés történt. Az utóbbit elsősorban a lerakással ártalmatlanított lakossági hulladék arányának átmeneti növekedése, és ezzel párhuzamosan az anyagában hasznosított hulladék részesedésének csökkenése okozta. 2021-ben azonban ismét javult az anyagfelhasználási arány, megközelítve a két évvel korábbi szintet. A körforgásos anyagfelhasználási arány növekedése azt jelzi, hogy egyre több esetben helyettesíti másodlagos nyersanyag az elsődlegest, így kevesebb elsődleges anyag kitermelésére van szükség, és ezáltal kevésbé nőnek a nyersanyag-kitermelés okozta környezeti károk.

Nemzetközi kitekintés

2021-ben az Európai Unió körforgásos anyagfelhasználási aránya 11,7% volt. Az előző évhez hasonlóan Hollandiában (33,8%) mérték a legmagasabb, míg Romániában (1,4%) a legalacsonyabb értéket. Magyarországon a körforgásos anyagfelhasználási arány 6,8% volt, amely a tagállamok sorrendjében a 15. helyet jelenti.