Definíciók
A külkereskedelmi termékforgalmi egyenleg a kiviteli és a behozatali forgalom értékének különbségét, az áruforgalom egyensúlyát mutatja be. A külkereskedelem relatív egyenlege az egyenleg és a termékexport egymáshoz viszonyított aránya, a külkereskedelmi passzívum, illetve aktívum relatív nagyságát fejezi ki.
Relevancia
A mutatószám kifejezi a kiviteli és a behozatali forgalom értékének különbségét és az áruforgalom egyensúlyát (vagy annak hiányát). A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege a GDP és a folyó fizetési mérleg fontos eleme. Rámutat az ország nemzetközi beágyazottságára, a kereskedelmi kapcsolatok stabilitása és az elért eredmények révén a gazdasági teljesítmény fenntarthatóságára és közvetve annak társadalmi hozadékaira (pl. exportpiachoz köthető foglalkoztatottság).
Elemzés
A 2008-as pénzügyi válság kirobbanása után a belföldi felhasználás stagnálása, majd visszaesése mellett a külkereskedelmi egyenleg látványosan javult. 2009-től a külkereskedelmi mérleg évről évre nagyobb többlettel zárt. Az egyenleg javulásának fő oka a fogyasztási célú import csökkenése és a híradástechnikai, majd a hazai autógyárak kapacitásának kiépülésével az autóipari termékek exportjának felfutása. 2011-ben az egyenleg értéke már meghaladta a 7 milliárd eurót, az export százalékában kifejezett többlet nagysága közel 9% volt. 2015-től kezdődően az egyenleg átlépte a 8 milliárd eurós értéket. Import- és exportoldalon évről évre folyamatos növekedés figyelhető meg. A külkereskedelmi egyenleg többlete 2016-ban érte el a csúcspontját 9,7 milliárd eurós értékkel. 2017-ben a behozatal növekedése – a lakossági fogyasztás és a beruházások erőteljes növekedésével párhuzamosan – 2,7 százalékponttal volt nagyobb az exporténál, ennek eredményeként a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 8 milliárd euróra esett vissza. 2018-ban a behozatal növekedési üteme 3,1 százalékponttal meghaladta az exportét. Ennek hatására a termék-külkereskedelmi egyenleg 2,5 milliárd euróval romlott az előző évihez képest. Ez a tendencia tovább folytatódott 2019-ben is. A behozatal növekedési üteme 1,5 százalékponttal magasabb volt a kivitelnél, ami az aktívum 1,2 milliárd eurós mérséklődéséhez vezetett 2018-hoz viszonyítva. A 2020-as évben az importcsökkenés 1,3 százalékponttal nagyobb volt az exporthoz képest, ami a külkereskedelmi aktívum 1,3 milliárd eurós növekedését eredményezte. Az áruforgalom jelentős része – az Egyesült Királyság kilépése ellenére is – az európai uniós tagországokkal valósult meg, 2020-ban a tagországok együttes részaránya a kivitelben 77, a behozatalban 71%-os volt. 2021 a helyreállítódás éve volt. A kínálati problémák, az energia drágulása, valamint a keresletélénkítő gazdaságpolitika hatására az import növekedési üteme 4,8 százalékponttal meghaladta az exportét, ami az egyenleg 4 milliárd eurós romlását vonta maga után. A gazdasági kilábalást 2022-ben tovább nehezítette az akadozó alapanyag- és alkatrészellátás, valamint az energia és a nyersanyagárak további, immár ugrásszerű emelkedése. Ebben az évben a behozatal értéke közel harmadával nőtt, míg az export értéke ennél 10 százalékponttal kevesebbel, ami 9,1 milliárd passzívumot eredményezett.
Nemzetközi kitekintés
Legfontosabb kereskedelmi partnerünk, az Európai Unió termék-külkereskedelme már a gazdasági válság előtt is jelentős mértékű hiányt mutatott, amit a válság csak felerősített. A 2005-ös, 27 milliárd eurós hiány 2008-ra elérte negatív csúcspontját 134 milliárd eurós értékkel. A hiány mértéke 2011-ben 42 milliárd eurót tett ki, 2009 és 2011 között a legtöbbet. 2012-ben az unió külkereskedelmi egyenlege hosszú idő óta először aktívummal zárt. A 2012 és 2016 közötti időszakban fokozatosan növekvő többlet jellemezte az EU termék-külkereskedelmét. Az aktívum 2017 után 2018-ban is visszaesett az előző évihez képest. 2019-ben a forgalom növekedésnek indult, és az export növekedési üteme (3,5%) kissé meghaladta az importét (1,5%). Ennek következtében a többlet emelkedett, 191 milliárd eurót tett ki. A 2020-as év alakulását egyértelműen a koronavírus-járvány határozta meg: exportoldalon 9,4, míg importoldalon közel 12%-os visszaesés volt tapasztalható. Mivel a behozatal nagyobb mértékben csökkent a kivitelnél, így az egyenleg tekintetében javulás – és 215 milliárd eurós aktívum – jelentkezett. Az EU árukereskedelmi mérlege 2021-ben 55milliárd eurós többletet mutatott, amely jelentős csökkenés 2020-hoz (215 milliárd euró) képest. Ezt a fejleményt különösen az energiaimport értékének meredek emelkedése okozta 2021 vége felé. A 2022. évi folyamatokat döntően az orosz–ukrán háború miatt kirobbant bizonytalanság, az Oroszországgal szembeni szankciók, valamint a világszerte nagymértékű áremelkedés határozta meg. A behozatal, valamint a kivitel olyan mértékben nőtt, hogy a mérleg – az elmúlt 20 évet nézve a legmagasabb – 431 milliárd eurós hiánnyal zárt.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.