A végrehajtás eszközeinek erősítése és a Globális Partnerség újjáélesztése a fenntartható fejlődés érdekében
Definíciók
Környezeti adóknak nevezzük az OECD és az Eurostat definíciója értelmében azokat az adótípusokat, amelyek adóalapja olyan fizikai egység, amelynek bizonyítottan negatív hatása van a környezetre. Az indikátor az összes, az OECD/Eurostat közös módszertana szerint környezeti adónak minősülő adófajta arányát mutatja a teljes adózási rendszeren belül (ideértve a társadalombiztosítási hozzájárulásokat is), illetve a GDP-hez viszonyítva. A környezeti adók csoportosítása a legtöbb európai országban az OECD és az Eurostat terminológiája szerint történik. Eszerint a környezettel összefüggő adófajták az alábbi négy csoport valamelyikébe sorolhatók: energiaadók (beleértve a szén-dioxid-adót is), közlekedési/szállítási adók, szennyezési adók, illetve erőforrásadók. Az energiaadók alapját a különböző energiatermékek képezik, amelyeket például erőművekben, illetve közúti, légi stb. közlekedés során üzemanyagként használnak (így például a motorbenzin után fizetendő adó is ide, nem pedig a közlekedési adók közé tartozik). A közlekedési/szállítási adók közül Magyarországra a gépjárművekre kivetett különböző adók jellemzők. A harmadik kategória, a szennyezési adók alapja a levegő- és vízszennyezés, a különféle szilárdhulladék-, vagy zajkibocsátás. Magyarországon idesorolandók a különböző környezetvédelmi termékdíjak. Az úgynevezett erőforrásadók pedig a különféle természeti erőforrások használata után fizetendők, hazánkban többek között a földhasználati járulék tartozik ebbe a csoportba.
Relevancia
A mutató fontos mérőeszköze az adórendszerek „zöldítésének”, azaz annak a törekvésnek, hogy a teljes adórendszeren belül minél nagyobb arányt tegyenek ki a környezeti károk okozása, a tényleges és potenciális környezetszennyezések után fizetendő adók.
Elemzés
A környezeti adók teljes adórendszeren belüli aránya a 2005-ös, 7,4 körüli hányadról 2021-re 5,9%-ra mérséklődött. Ebben az időszakban a GDP-hez viszonyított arány 2,0 és 2,8% között ingadozott, csökkenő tendenciát mutatva. Az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan hazánkban is az energiára kivetett adók eredményezik a legnagyobb bevételt, arányuk az elmúlt években 69 és 76% között ingadozott. Legnagyobb részét az üzemanyagok jövedéki adója teszi ki.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unió tagállamai közül a környezeti adók aránya a teljes adórendszeren belül 2021-ban Görögországban volt a legmagasabb (9,47%), és Luxemburgban a legalacsonyabb (3,64%). Magyarország az uniós középmezőnyben helyezkedik el, 5,93%-os aránya 0,55 százalékponttal haladja meg az EU27 átlagát. A környezeti adók GDP-hez viszonyított aránya 2021-ben szintén Görögországban volt a legmagasabb (3,93%), Írországban pedig a legalacsonyabb (1,16%). Magyarország adata (2,01) kismértékben ugyan, de az uniós átlag (2,24%) alatt volt.
STADAT-táblák
15.1.1.35.Környezetvédelmi adókA kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.