Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

A szegénység valamennyi formájának felszámolása mindenhol

Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A fogyasztói árak 2022-ben átlagosan 14,5%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, utoljára 15 évvel korábban, 1997-ben volt ennél nagyobb mértékű áremelkedés Magyarországon (18,3%).
A fogyasztóiár-index alakulásában 2022-ben az élelmiszerek és a háztartási energia árváltozása volt a legmeghatározóbb.

Definíciók

A fogyasztóiár-index a lakosság (a háztartások) által vásárolt termékek, igénybe vett szolgáltatások fogyasztói árainak havonkénti átlagos változását mérő mutatószám. A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) az Európai Unió ajánlásait tükröző fogyasztóiár-index, számításának célja, hogy biztosítsa a nemzetközi összehasonlítást az unió tagországaiban.

Relevancia

A magas és ingadozó infláció komoly károkat okoz. A gazdaságnak, a fogyasztóknak és az üzleti vállalkozásoknak egyaránt hátrányos az árak instabilitása. Amennyiben az inflációs ráta ingadozik, azaz az árak változása időről időre jelentősen eltér, az bizonytalanságot eredményezhet. Az ingadozó és megjósolhatatlan inflációs ráták miatt a fogyasztók és a vállalkozások nehezebben tudnak hosszú távra tervezni, csökkenhet a megtakarítási szint, így romlik a piac hatékonysága. Az euró bevezetésére való felkészülés során az uniós tagállamoknak teljesíteniük kell a maastrichti szerződésben előírt konvergenciakritériumokat. Az egyik kritérium értelmében a tagállamok inflációs rátája nem haladhatja meg 1,5 százalékpontnál többel a három legjobban teljesítő EU-tagállam inflációs rátáját.

Elemzés

Az elmúlt három évtizedet tekintve az infláció a rendszerváltást követő években volt a legmagasabb. Az 1990-es évek második felétől folyamatosan lassult a fogyasztói árak éves növekedési üteme, 2000-ben hosszú idő óta először csökkent 10% alá az éves infláció mértéke. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követő mintegy tíz évben, 2004 és 2015 között, a fogyasztói árak alakulását jelentős ingadozás jellemezte, az éves árváltozás mértéke –0,2 és 8,0% között mozgott. Az infláció változékonyságában a világpiaci folyamatok – élelmiszerek drágulása 2007-ben; üzemanyagok áremelkedése 2010-ben, majd csökkenése 2014-től; a világgazdasági válság dezinflációs hatása 2009 és 2012 között – mellett hatósági intézkedések is jelentős szerepet játszottak. Az európai uniós előírásoknak való megfelelés érdekében a dohány- és alkoholtermékeket érintő jövedéki adó több év alatt megvalósuló fokozatos emelkedése és a járművek regisztrációs adójának 2004-es bevezetése az érintett években növelte az áremelkedés ütemét. 2013-ban mérsékeltebb, de nem elhanyagolható áremelő hatással bírt a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése is. Az időszakot jellemző adóváltozások közül az áfát érintő módosítások is jelentősen befolyásolták a fogyasztóiár-indexet: a különböző termékeket és szolgáltatásokat érintő áfakulcsok változása 2004-ben, 2009-ben és 2012-ben növelte, míg 2006-ban mérsékelte az árak növekedésének ütemét. Az egyéb, nem adójellegű kormányzati intézkedések közül a vizitdíj és a kórházi napidíj 2007-es bevezetése, majd 2008-as megszüntetése, illetve a 2013 és 2015 közötti rezsicsökkentő rendelkezések befolyásolták legnagyobb mértékben a fogyasztóiár-indexet. Utóbbi intézkedés az üzemanyagárak világpiaci folyamatok miatti nagymértékű csökkenésével együtt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a fogyasztói árak 2014-ben és 2015-ben is enyhén mérséklődtek. A rezsicsökkentő intézkedések kifutását követően 2016-tól bár kismértékben, de újra emelkedtek az árak. 2017-ben a szeszes italok, dohányáruk, valamint a járműüzemanyagok és az élelmiszerek korábbi éveknél erőteljesebb áremelkedése révén a fogyasztói árak egy év alatt a korábbi években tapasztaltnál jelentősebben, 2,4%-kal növekedtek. 2018-ban 2,8%-kal nőttek az árak, meghatározóan a szeszes italok, dohányáruk többlépcsős jövedékiadó-emelésének, illetve a fogyasztásban nagy súlyt képviselő élelmiszerek áremelkedésének következményeként. 2019-ben tovább gyorsult az árnövekedés üteme (3,4%), ebben nagy szerepe volt az élelmiszerárak előző évinél erőteljesebb növekedésének (a Magyarországon kívül több más országot is érintő kedvezőtlen időjárás és az afrikai sertéspestis élelmiszerárakra gyakorolt hatása miatt), valamint a dohányáruk körében folytatódó jövedékiadó-emelésnek. A fogyasztói árak 2020-ban átlagosan 3,3%-kal voltak magasabbak az előző évinél. Bár az áremelkedés üteme 2019-hez képest érdemben nem változott, az év egyes hónapjaiban viszont jelentősen ingadozott. 2020 tavaszán a koronavírus-járvány megjelenésével a piaci keresleti-kínálati viszonyok megváltozása alapvetően befolyásolta a fogyasztói árak alakulását, a világpiaci folyamatok és a kormányzati árintézkedések mellett.

A fogyasztói árak 2021-ben átlagosan 5,1%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. Az inflációt – egy kisebb nyári, átmeneti csökkenéstől eltekintve – folyamatos emelkedés jellemezte az év folyamán. A koronavírus-járványt követő időszakban a korlátozások enyhülésével a hirtelen megugró kereslet lehetőséget adott az elmaradt bevételek pótlására, és ez több termék- és szolgáltatáscsoportban okozott jelentős áremelkedéseket 2021-ben; többek között a vendéglátással és szálláshely-szolgáltatásokkal, illetve a tartós fogyasztási cikkekkel összefüggésben. A megnövekedett energiaárak, továbbá a kínai sertéspestis élelmiszerárakra gyakorolt hatása mellett a dohánytermékek körében bekövetkezett jövedékiadó-emelések szintén szerepet játszottak az éves átlagos áremelkedés alakulásában. Az üzemanyagárak történelmi csúcsot döntöttek Magyarországon 2021-ben, amelynek oka az olajárak folyamatos emelkedése volt. Az újabb járványhullám kezdete a globális olajkereslet csökkenéséhez vezetett, ami még a kormányzat által novemberben maximált árak mellett is éreztetni tudta hatását a hazai üzemanyagárakban az év végén. A tartós fogyasztási cikkek hazai inflációja az 1990-es évek óta nem tapasztalt szintre emelkedett 2021-ben, a több ipari szektorban kialakult világméretű áru- és alapanyaghiány miatt, ami mellett a szállítási költségek is jelentősen nőttek.

A fogyasztói árak 2022-ben átlagosan 14,5%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, utoljára 15 évvel korábban, 1997-ben volt ennél nagyobb mértékű áremelkedés Magyarországon (18,3%). Az árak minden fogyasztási főcsoport esetében emelkedtek 2022-ben, a szeszes italok, dohányáruk kivételével mindegyik főcsoport inflációja az utóbbi 15 év legmagasabb értéke volt. Átlag felett drágultak az élelmiszerek és a háztartási energia. A fogyasztói kosár mintegy negyedét kitevő élelmiszerekhez kapcsolódóan több hatás érintette a termelési lánc mindegyik elemét, ezzel befolyásolva az élelmiszerek előállítási és fogyasztói árát is. Az orosz–ukrán háború következtében több hónapra leálló ukrán export, illetve az Európát és Magyarországot is sújtó rendkívüli aszály jelentős emelkedést okozott a terményárakban. A mezőgazdasági ráfordítási költségeket emelte a gázárak miatt többszörösére dráguló műtrágya. A magasabb alapanyag- és energiaárak az élelmiszerfeldolgozó-ipart is érzékenyen érintették. A kiskereskedelem esetében a növekvő beszerzési árak, valamint rezsi- és munkaerőköltségek mellett a szektort érintő különadók is nyomást gyakoroltak az árakra. A többletköltségeket a gazdasági szereplők a kedvező keresleti viszonyok miatt nagymértékben át tudták hárítani a vásárlókra, így az élelmiszerek inflációja 2022 decemberére 44,8%-ig emelkedett, amire a magyar fogyasztóiár-index mérésének történetében még nem volt példa.

A kormányzat 2022. február 1-jétől 6, míg november 10-étől további 2 termékre árstopot vezetett be. Az érintett termékek a búzafinomliszt, a 2,8%-os UHT-tehéntej, a finomított napraforgó étolaj, a kristálycukor, a sertéscomb, a csirkemell és a csirkefarhát, a tojás és az étkezési burgonya. Az ársapkák bevezetésének célja az élelmiszerinfláció lassítása, mérséklése volt. Bevezetésük hatására az érintett reprezentánsok ára – a sertéscomb és a burgonya kivételével – 7–13%-kal csökkent. Ennek következtében az élelmiszerek első hatósági árszabályozása összességében 0,5, a második árstop pedig 0,1 százalékponttal mérsékelte az élelmiszerek egyhavi áremelkedését.

Az ukrán–orosz konfliktus következtében kialakuló, az európai piacot érintő kereslet-kínálati egyensúlytalanságok és a kontinens energiaszükségletének ellátásával kapcsolatosan kialakult bizonytalanság hatására a gáz és az áram európai tőzsdei ára a többszörösére emelkedett. A magyarországi lakossági ár és a piaci ár között fenntarthatatlan eltérés alakult ki, ami a rezsicsökkentési szabályok módosítását tette szükségessé. A módosítás következtében a háztartások által az átlag feletti fogyasztási mennyiség után magasabb ár fizetendő, így 2022 szeptemberében a gáz átlagos fogyasztói ára 121, míg az elektromos energiáé 28,9%-kal nőtt. Ugyanakkor az enyhe ősz következtében a gázfogyasztás és ezzel összefüggésben a magasabb árú átlag feletti fogyasztási arány is mérséklődött, ami a termékcsoport árindexének korrekcióját eredményezte az év végére. A gáz esetében történő változások a helyettesítő termékek árát is befolyásolták: a tűzifa 25,1, míg a szén 24,7%-kal drágult az előző évhez képest.

A kőolaj világpiaci ára 2022-ben is jelentősen ingadozott: júniusig 120 dollár fölé emelkedett, majd fokozatosan 81 dollárig csökkent az év végére. Az emelkedést legnagyobb részben az ukrán–orosz konfliktus kínálatra gyakorolt hatása okozta, míg az árak nyár végétől kezdődő csökkenését az európai gazdaság recessziós várakozásai által táplált keresletcsökkenés magyarázza. Az olajárak ingadozása az azt jellemzően lekövető hazai üzemanyagfogyasztói-árakban nem jelentkezett a 2021. november 15-től érvényes ársapka következtében. Az ársapka 2022. decemberi kivezetésének hatására azonban az üzemanyagok fogyasztói ára rövid időn belül jelentősen nőtt. A termékcsoport 6,5%-os fogyasztói kosáron belüli súlyának következtében ez az emelkedés a teljes inflációra is számottevő hatást gyakorolt, az üzemanyagok áremelkedése összesen 1,8 százalékponttal járult hozzá a 2022. decemberi inflációhoz.

A szolgáltatások inflációja tizenöt éve nem tapasztalt szintre emelkedett 2022-ben. Bár a drágulás mérsékeltebb volt a teljes fogyasztói kosár áremelkedéséhez képest, többek között a nagyobb élőmunka-igényű szolgáltatáscsoportokban azonban erőteljes, az év végére 20%-ot is meghaladó árdinamika volt tapasztalható. A drágulás hátterében meghatározóan a – korábbi évek munkaerőpiacát is jellemző – szakképzett munkaerő hiánya és az általános inflációs környezet által generált megnövekedett bérigény állt. Az alapanyagellátási problémák és az ezzel kapcsolatos logisztikai költségek emelkedése fokozódott az orosz–ukrán háború kirobbanását követően, ami tovább drágította a szükséges alkatrészek beszerzési árát, hozzájárulva ezáltal a szolgáltatói terhek növekedéséhez.

Nemzetközi kitekintés

A harmonizált fogyasztóiár-index alakulását vizsgálva az Európai Unió tagállamaiban a 2021-es, 2,9%-os növekedést követően 2022-ben átlagosan 9,2%-kal nőttek az árak az előző évhez viszonyítva az EU statisztikai hivatalának adatai alapján. Az unión belül a balti országokban nőttek az árak a legnagyobb mértékben, amelynek hátterében elsősorban az orosz–ukrán háború kereskedelemre és energiaellátásra gyakorolt negatív hatása állt. A balti államok mögött a magyar infláció (15,3%) volt a negyedik legmagasabb a rangsorban. A közép-európai tagállamok többségében jelentős, 10%-ot meghaladó mértékű áremelkedés történt, de a szomszédjainknál valamivel visszafogottabb volt, mint hazánkban. A nyugat-európai térséget alapvetően alacsonyabb infláció jellemezte. Az Európai Unió nyugati és keleti országai közötti inflációs különbséget részben az utóbbiak Oroszországból származó energiaimporttól való nagyobb függősége is magyarázza. Az unióban legnagyobb mértékben a lakásszolgáltatás, a víz, a villamos energia, a gáz és egyéb tüzelőanyagok árai nőttek, ez az energiaárak markáns növekedéséhez köthető. A közlekedéssel összefüggő kiadások szintén jelentős mértékben emelkedtek, amit az üzemanyagok drasztikus növekedése magyaráz. Átlag feletti ütemben drágultak az élelmiszerek is, ennek oka megegyezik a hazánkban tapasztalható tényezőkkel: elsősorban az energiaárak és a termények, illetve nyers élelmiszerek árnövekedésével függ össze. Ugyanakkor az uniós áremelkedést meghaladó magyarországi mögött országspecifikus okok is húzódnak. A vendéglátás és szálláshely-szolgáltatások esetében 2022-ben Európa-szerte megfigyelhető volt a járvány enyhülésével felfutó kereslet, az elmaradt bevételek pótlására való törekvés, valamint a növekvő költségek árakra gyakorolt hatása, ezek azonban kisebb mértékben emelték az árakat, mint hazánkban.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.