Definíciók

A születéskor várható élettartam indikátora kifejezi, hogy az újszülöttek az adott év halandósági viszonyai mellett átlagosan hány életévet remélhetnek. A születéskor egészségesen várható élettartam indikátora megmutatja, hogy egy ember a születésekor hány egészségesen eltöltött évre számíthat. Kombinált mutató, a halandósági és a betegségek előfordulási gyakoriságát (morbiditást) jelző adatok felhasználásán alapul. Az egészségesen várható élettartam az egészségi állapotból eredő korlátozottságtól mentesen leélhető életévek számát fejezi ki. A mutatót külön a férfi- és külön a női népességre számítják, a korspecifikus halálozási adatok és az egészséges és (egészségi ok miatt) korlátozott népesség prevalenciája (százalékos előfordulási aránya) egy adott életkori csoportban, az EU-SILC- (Statistics on Income and Living Conditions, Magyarországon HKÉF, Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel) felmérésből származó adatok felhasználásával készül. Az egészségesen várható élettartamok függetlenek a népességszámtól és a népesség korösszetételétől, ami lehetővé teszi az összehasonlítást a különböző társadalmi csoportok – például a nemek, társadalmi-foglalkozási kategóriák – között éppúgy, mint az Európán belüli országok között. A 65 éves korban várható élettartam megmutatja, hogy egy ember 65 évesen még hány életévre számíthat. A 65 éves korban egészségesen várható élettartam pedig azt, hogy egy ember 65 évesen még hány egészségesen eltöltött (egészségi állapotból eredő korlátozottságtól mentes) évre számíthat.

Relevancia

A várható élettartam egy ország társadalmi-gazdasági fejlettségének és a lakosság egészségi állapotának alapvető indikátora. A várható élettartam a lakosság halandósági viszonyait is jellemzi, emelkedése az egészségi állapot javulásával és a halandóság csökkenésével jár együtt. A lakosság egészségi állapota a rendelkezésre álló humán erőforrás egyik meghatározó tényezője, ezért növekedése a fenntartható fejlődésnek is kulcseleme. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia, 2013 megállapítása szerint a magyarok egészségi állapota rosszabb, mint ami gazdasági fejlettségi szintünkön elvárható volna, és mint a szomszédos országok lakóié. A halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózás a cél, ezzel együtt a betegségteher túlnyomó részét adó, jelentős mértékben az életmódtól függő krónikus, nem fertőző megbetegedések kialakulásának megakadályozása, továbbá az egészségkockázatos magatartási formák arányának, valamint a környezeti kockázati tényezők negatív hatásainak mérséklése.

Elemzés

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2000 és 2022 között a férfiaknál 5,4, a nőknél 3,5 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam. A mutató értéke általánosságban emelkedést jelez, azonban 2021-ben mindkét nem esetében mérséklődést tapasztalhattunk az előző évekhez képest a koronavírus-járvány okozta halálozási növekmény következményeként. A mutatónál egy, a járvány utáni újrafelzárkózás figyelhető meg, azonban értéke a járvány kitörése előtti utolsó évhez, 2019-hez viszonyítva a férfiak és a nők esetében is 0,3 évvel csökkent, így a születéskor várható élettartam 2022-ben a férfiaknál 72,6, a nőknél 79,1 év volt. A nemek közti különbség 2000 és 2022 között 8,5-ről 6,5 évre mérséklődött, azaz visszaállt a koronavírus-járvány előtti szintre, ez azonban európai viszonylatban még mindig magas. A várható élettartam általánosan emelkedő tendenciája az életkörülmények javulásának, az orvostudomány fejlődésének és az egészségtudatos magatartás terjedésének köszönhető. A nők várható élettartama szerte a világon magasabb, ami genetikai, hormonális és életmódbeli okokra vezethető vissza. A nemek életkilátásai közti mérséklődés hátterében, egyebek mellett, a férfiak és a nők egészségtudatos magatartásában mutatkozó különbség csökkenése állhat.

Magyarországon a születéskor egészségesen várható élettartam hosszú távon növekvő tendenciájában a 2021. évi értékek a koronavírus-járvánnyal összefüggésben megtorpanást mutattak. 2022-ben a férfiaknál 61,5, a nőknél 64,1 év volt, amely a férfiak esetében kicsivel alatta marad, a nőknél meghaladja az eddig mért legmagasabb, 2020-as hazai értéket. A nők ugyan több egészségesen eltöltött életévre számíthatnak, mint a férfiak, azonban az egészségesen várható időszak teljes élethosszon belüli aránya a férfiaknál kedvezőbb: ők életük 85, míg a nők 81%-át élik le egészségesen. A nők életében tehát mind az egészségesen, mind a betegen eltöltött időszak hosszabb, mint a férfiakéban.

Hasonlóan a születéskorihoz, a 65 éves korban várható élettartam is kismértékben emelkedett 2000 és 2022 között, a férfiak és a nők esetében egyaránt 1,6 évvel. Így 2022-ben a férfiak átlagosan 14,1, a nők 17,8 életévet remélhettek 65 éves korukban. A nemek közti különbség 2000 és 2022 között csaknem azonos, 3,7 év volt. 2019-hez képest mindkét nemnél 0,3 évvel esett vissza a 65 éves korban várható élettartam.

2022-ben a 65 éves férfiak a még hátralévő élettartamuk 48 (6,7 évet), míg a nők 43%-át (7,6 évet) remélhették egészségesen eltölteni.

2000 és 2022 között az ország összes régiójában emelkedett a születéskor várható élettartam. A legjelentősebb mértékű javulás mindkét nem esetében Pest régióban történt (férfiak: 6,9 év, nők: 4,2 év), a legkisebb pedig mindkét nemnél Észak-Magyarországon (férfiak: 4,2 év, nők: 2,4 év) következett be. 2019-hez képest azonban a nőknél az összes régióban, míg a férfiaknál Pest régió és a Dél-Dunántúl kivételével csökkenést tapasztalhatunk. A férfiaknál ez utóbbi két régió esetében stagnálást figyelhetünk meg.

2000 és 2022 között a 65 éves korban várható élettartam minden régióban emelkedett. A legnagyobb mértékű javulás a férfiaknál Pest régióban (2,2 év), a nőknél a Dél-Dunántúlon (2,3 év) történt. 2019-hez képest az összes régióban csökkent a 65 éves korban várható élettartam, a legjelentősebben a férfiak esetében Budapesten (0,7 év), míg a nőknél a Közép-Dunántúlon (0,4 év).

Nemzetközi kitekintés

2021-ben a születéskor várható élettartam Magyarországon az EU27_2020 országainak rangsorában 9,0 évvel maradt el az élen álló spanyolországitól, és 5,8 évvel az EU27_2020 átlagától. A születéskor várható élettartam az Európai Unióban átlagosan a férfiaknál 77,2, a nőknél 82,9 év volt, amely a férfiaknál 6,5, a nőknél 5,1 évvel volt magasabb, mint hazánkban. A 65 éves korban várható élettartam 2021-ben Magyarországon 3,7 évvel volt alacsonyabb az uniós átlagnál. A 65 éves magyar férfiak 17,3, a nők 20,9 évet remélhettek, 4,1, illetve 3,6 évvel kevesebbet az EU-országok nemenkénti átlagánál.

Az egészségesen várható élettartam hazai értéke az elmúlt években fokozatosan közelített az uniós átlaghoz. Míg 2016-ban a férfiaknál 4,1, a nőknél 4,2 év volt a lemaradásunk, 2021-ben a férfiaknál 1,5, a nőknél 0,7 évre csökkent a különbség az Eurostat adatai szerint. A 65 éves korban egészségesen várható élettartam a férfiak esetében 2,4, a nőknél 2,1 évvel maradt el az EU27_2020 átlagától, ami a 2019-es értékekhez képest javulást jelent (2019-ben a férfiaknál 3,5, a nőknél 3,0 év volt a különbség). A születéskor egészségesen várható élettartamok a várható élettartamoktól eltérően Európa egyes országaiban magasabbak a férfiak esetében, mint a nőknél, de ebben a kulturális különbségeknek és a szubjektív elemeknek is meghatározó szerepük lehet. (A számítások során véleményalapú kérdéssel mérik fel az egészségi állapotból eredő korlátozottság előfordulását.) A kelet- és közép-európai országokban, ahol a mutató értéke a nők esetében magasabb, a különbség értéke akár a 4 évet is megközelítheti, ugyanakkor a fejlettebb országokban a nők „előnye” nem számottevő. 2021-ben Magyarországon a nők-férfiak közötti különbség az uniós átlagnál (1,1 év) 0,8 évvel magasabb volt.