Definíciók

A digitális készségek mutatója egy – az Eurostat által számított – összetett mutató, amely átfogó képet ad a lakosság és az internethasználók digitálisismeret-szintjének egészéről, részterületeinek mérésén keresztül. 2019 és 2022 között a mutató számításának módszertanát és fogalmi keretrendszerét – a technológiai fejlődéshez igazítva – felülvizsgálták. Ennek eredményeként 2022-ben az új módszertan szerint kerültek kiszámításra a 2021. évi adatok. Az új kompozit mutatót az Európai Bizottság (DG CNECT) a Digitális Kompetencia Keretrendszer (DigComp2.0) alapján dolgozta ki.

A mutató a 16–74 év közötti személyek által öt kompetenciaterületen végzett, az internet- vagy szoftverhasználattal összefüggő kiválasztott tevékenységeken alapul. A kiválasztott tevékenységek megfigyelése alapvetően a felmérést megelőző 3 hónapon belüli internethasználatra irányul. Feltételezve, hogy az egyes tevékenységeket végzők rendelkeznek a megfelelő készségekkel, a számított mutatók a személyek digitális készségeinek helyettesítőjének tekinthetők.

A kompetenciaterületek a következők: 1. Információs és adatismeret 2. Kommunikáció és együttműködés 3. Digitális tartalmak készítése 4. Biztonsági ismeretek 5. Problémamegoldás

Tekintettel arra, hogy a személyek internet- vagy szoftverhasználattal összefüggő tevékenységeinek köre igen széles, a fentiekben felsorolt öt kompetenciaterület mindegyikére kettő készségszint („alapszint” és „alapszint feletti”) kerül kiszámításra. Végezetül az Eurostat az egyes kompetenciaterületek komponensmutatói alapján kiszámítja az általános digitális készségmutatót („hiányzó”, „korlátozott”, „szűk körű”, „alacsony”, „alapszintű”, „alapszint feletti”, vagy „legalább alapszintű”), amely az egyéni digitális készségek közvetítőjének, jellemzőjének tekinthető.

Az egyénekre jellemző általános digitális készségmutató szintjei 1. Nem mérhető: a személy nem használta az internetet 3 hónapon belül 2. Hiányzó: nincsenek általános digitális készségek 3. Korlátozott: az öt kompetenciából kettő alapszintű vagy alapszint felett van 4. Szűk körű: az öt kompetenciából három alapszintű vagy alapszint felett van 5. Alacsony: az öt kompetenciából négy alapszintű vagy alapszint felett van 6. Alapszintű: az öt kompetenciából öt alapszintű vagy alapszint felett van, de nem mindegyik alapszint feletti 7. Alapszint feletti: az öt kompetencia mindegyike alapszint feletti 8. Legalább alapszintű: az alapszintű vagy alapszint feletti digitális készségek

Az adatok forrása a „Felmérés a háztartások és az egyének információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközhasználatáról” című (OSAP 2003) évenként végrehajtott, önkéntes lakossági adatfelvétel. A hazai felmérés kérdőíve az EU-ban alkalmazott modellkérdőív tartalmával és módszertanával harmonizáltan kerül kialakításra. A felvétel célsokaságát a magyarországi lakcímmel rendelkező, 16–74 év közötti, magánháztartásokban élő személyek és háztartásuk képezi.

Relevancia

A digitalizáció rohamos és folyamatos fejlődése következményeként a megnövekedett otthoni és munkahelyi számítógép-, mobileszköz- és internethasználat megköveteli a kommunikációs eszközök használatával összefüggő ismeretek bővítését, folyamatos fejlesztését. A digitális írástudás elengedhetetlen feltétele mindennapi életünknek, a magán- és a hivatalos ügyek intézésének, a tanulásnak és az oktatásnak, a szabadidős tevékenységeknek, a munkaerőpiacon való sikeres megjelenésnek. Az infokommunikációs technológia korunkban éles határvonalat húz a digitális tudással rendelkezők és nem rendelkezők közé, így alapvetően meghatározza az egyén lehetőségeit e téren. Ezt a megosztottságot nevezzük digitális szakadéknak. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia által nemzeti erőforrásként megjelölt tudáshoz nélkülözhetetlen a digitális szakadék csökkentése.

Elemzés

2021-ben Magyarországon a digitális ismeretek alapszintjét a 16–74 évesek 28, az internethasználók 31%-a érte el. Az átlag feletti tudásszint ennél alacsonyabb volt mindkét csoportban: a lakosság 22%-át, az internethasználók 24%-át jellemezte. Internethasználóknak az adatfelvételt megelőző 3 hónapban internetezőket tekintjük, esetükben a magasabb arányszám oka az, hogy a viszonyításként használt népesség köre, amely a digitális készségek mérésénél releváns, szűkebb. 2021-ben a felmérés célcsoportját jelentő 16–74 éves lakosság 21, ezen belül az internethasználók 23%-ának alacsony volt a digitális készségszintje. A teljes lakosság 12%-a, az internethasználók 13%-a csak szűk körű általános digitális készségekkel rendelkezett. A hazai népesség 11%-a tartozott abba a körbe, ahol a digitális ismeretek teljes hiányáról ugyan nem beszélhetünk, de az internethasználat olyan ritka (a felmérés idejét megelőző 3 hónapon túli), hogy az ismeretszintet nem lehet mérni. A 3 hónapon belüli internetezők körében az általános digitális készségek hiánya a két legidősebb korcsoportban tapasztalható a legnagyobb, 5, illetve 6%-os arányban. A teljes lakosságon belül az alacsony digitálisismeret-szint leginkább a középkorúakra jellemző, míg az alapszintű, és különösen az alapszintűnél magasabb digitális ismeretekkel rendelkezők aránya a fiatalabb korcsoportoknál volt a legmagasabb. Az internetet használó legfiatalabbak (16–24 évesek) között kevesebb a szűk körű és a korlátozott digitális tudásszintű, mint az ennél idősebb korcsoportokban. Alapszintű általános készségekkel az internethasználók 23–37%-a rendelkezik, a legnagyobb arányban (37%) a 16–24 éves korosztály. Az alapszintnél magasabb digitális tudásszintűek aránya az idősebb korcsoportok felé haladva folyamatosan csökken mind a lakosságon, mind az internethasználókon belül. Mindkét csoportban a két legfiatalabb (16–24 és 25–34 évesek) korosztály körében fordulnak elő a legnagyobb (32, illetve 33%-uk tartozik ide), és a legidősebbeknél (65–74 éves) a legkisebb arányban (8, illetve 5%).

Nemzetközi kitekintés

Az alacsony digitális tudásszint az Európai Unió lakosságának és internethasználóinak 17, illetve 19%-át jellemezte 2021-ben. Az alapszintű digitális ismeretekkel rendelkezők aránya a 16–74 éves lakosság körében Magyarországon és az unióban egyaránt 31% volt. Ezzel szemben az alapszintűnél magasabb készségekkel rendelkezők arányát tekintve az uniós átlag egyelőre meghaladja a magyart, a teljes lakosságra (26, illetve 22%) és az internethasználókra vetítve is (30, illetve 24%).