Békés és befogadó társadalmak támogatása a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára és a hatékony, elszámoltatható és mindenki számára nyitott intézmények kiépítése minden szinten
Definíciók
Nonprofit szervezetek: alapítványok (magán-, illetve köz- és vagyonkezelő alapítványok) és társas nonprofit szervezetek (egyesületek, egyesülések, szövetségek, szakmai, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, köztestületek, nonprofit gazdasági társaságok, nonprofit intézmények).
Relevancia
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013) szerint a fenntarthatóságot biztosító felelősségi és döntési rendszernek a szubszidiaritás elvén kell alapulnia, e rendszer egyik szereplője a civil szféra. A keretstratégia számos ajánlást tesz a civil szerveződéseknek, amelyek már működésükkel is hozzájárulnak az összetartozás, valamint az emberek és a társadalmi csoportok közötti bizalom erősítéséhez. A civil szervezetek, az egyházak és a vallási közösségek egyre erősödő szerepet játszanak a leszakadó csoportok integrációjában, amely a fenntarthatóság felé való átmenet egyik kulcsterülete.
A 2009-es tetőzés után a nonprofit szervezetek száma az utóbbi években kb. 60 ezer körül mozgott, s ezeknek több mint 88%-át a klasszikus civil szervezetek tették ki 2022-ben.
Elemzés
A rendszerváltás óta egyre több civil szervezet alakult, eközben társadalmi és gazdasági szerepük is fokozatosan erősödött. Az egyre ideálisabb körülmények lehetővé tették számuk intenzív gyarapodását, majd a 2005 és 2022 között vizsgált időszakban a 2009-ig megfigyelhető dinamikus növekedés természetes okokból – a kapacitások és a rendelkezésre álló tér miatt – lelassult, a szektor telítődött, 2009-ben érte el csúcspontját a több, mint 66 ezer szervezettel. 2010 óta már egy csökkenő tendencia tapasztalható, de ez csupán a gyakorlatilag nem működő szervezetek bírósági felderítésének és törlésének köszönhető, mindeközben évente átlagosan 2-3 ezer szervezet is „kicserélődik”. Jelenleg a nonprofit szektor egyharmada alapítványi formában működik, a többi pedig társas nonprofit szervezetként. Szervezeti jelleg szerint az összes nonprofit szervezet döntő többsége (88%-a) a klasszikus civil szektorba (magánalapítványok, egyesületek, szövetségek) tartozik, a maradék pedig a nonprofit vállalkozások (nonprofit gazdasági társaságok, köz- és vagyonkezelő alapítványok) és az érdekképviseletek (köztestületek, munkaadói, munkavállalói és szakmai szervezetek) közé sorolható.
A vizsgált időszakban a nonprofit szervezetek között 2022-re a kulturális (16,6%), a sport- (16,4 %) és a szabadidős tevékenységek (15,7%) aránya lett a legnagyobb. Ezen felül 12,4 %-kos részaránnyal az oktatás tevékenységi területe tekinthető még jelentősebb tevékenységi területnek. A településfejlesztés, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem kategóriái szervezeteik számának tekintetében nem, viszont összbevételük alapján kiemelkednek a többi tevékenységcsoport közül. Ezek a területek kulcsfontosságúak a civil szektor szereplőinek fenntarthatóságban betöltött szerepében.
STADAT-táblák
9.1.1.10.A nonprofit szervezetek száma, megoszlása és összes bevétele (2005–2020) 9.1.1.11.A nonprofit szervezetek száma, megoszlása és összes bevétele tevékenységcsoportok szerint (2005–2020) 9.1.1.12.A nonprofit szervezetek működési jellemzők szerinti száma és bevétele szervezeti forma szerint (2005–2020) 9.1.1.13.A nonprofit szervezetek száma és bevételei bevételnagyság szerint (2005–2020) 9.1.1.14.Az adományosztó szervezetek száma és megoszlása, valamint az általuk kiosztott támogatások nagysága (2005–2020) 9.1.1.15.A nonprofit szektor főbb adatai szervezettípus és ICNPO-főcsoportok és csoportok szerint (2020–2020)A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.