Definíciók

A női-férfi foglalkoztatási rés a nők és a férfiak foglalkoztatási rátáinak eltérését mutatja a 20–64 évesek körében.

Relevancia

A magas szintű foglalkoztatás az Európai Unió kiemelt célja mindkét nem vonatkozásában, ahogyan a nemek közötti foglalkoztatási egyensúly megteremtése is. A nők foglalkoztatási szintje általában tükrözi egy társadalom nőkkel szembeni és a nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdjét, hagyományait, valamint a családszerkezeti jellemzőket. A gondozási feladatok miatt megszakított, emiatt rövidebb életpálya összefügg a nők alacsonyabb foglalkoztatásával. Ez és a nemek közötti bérszakadék növeli a szegénységi és társadalmi kirekesztés kockázatát, különösen idős korban.

Elemzés

Magyarországon a 20–64 éves nők foglalkoztatási rátája a 2009-es 58,6-ról 2022-re 75,3%-ra nőtt. A férfiak esetében a ráta magasabb értékről indult, és nagyobb ütemben növekedett, a 2009-es 66,5-ről 2022-re 85,1%-ra, ennek eredményeként a foglalkoztatási rés 2,7 százalékponttal 9,8 százalékpontra emelkedett. A két nem foglalkoztatási rátája közötti különbség 2012 és 2017 között intenzíven nőtt, 2021-ig stagnált, majd 2022-re kismértékben csökkent.

A területi különbségek nem elhanyagolhatók, a Budapesten mért 6,5 százalékpontos különbséghez képest Észak-Magyarországon a foglalkoztatási rés 13,6 százalékpont volt. A foglalkoztatottság kiegyenlítettsége a település jellege szerint is mutat eltéréseket, a foglalkoztatási rés a községekben közel kétszer akkora, mint Budapesten, és másfélszer akkora, mint a megyei jogú városokban.

Nemzetközi kitekintés

Az EU-ban a foglalkoztatási rés 2009 és 2014 között intenzíven szűkült, ezt követően 11 százalék körüli értéken maradt. Összességében a két nem foglalkoztatási rátájának különbsége 2009 és 2022 között 2,8 százalékponttal csökkent. A 2022-es 10,7 százalékpont az eddig mért legalacsonyabb érték, ezzel együtt a férfiak aránya a foglalkoztatásban még mindig jelentősen meghaladja a nőkét. Magyarországon az uniós átlagnál valamivel alacsonyabb a foglalkoztatási rés, ezzel a tagországok között a középső harmadban helyezkedünk el. Az egyes uniós országok gyermekgondozási ellátórendszere a támogatott távollétek hosszát, illetve a támogatások mértékét tekintve nagyon különböző. Az eltérő gyakorlatok befolyásolják a nők munkaerőpiactól való távollétének idejét, ezáltal a nők foglalkoztatási rátáját. A foglalkoztatás a Baltikum országaiban, valamint Finnországban a legkiegyenlítettebb, ahol a két nem foglalkoztatási rátája közötti különbség 4 százalékpont alatt van. Ezzel szemben Görögországban 20 százalékpont fölötti a rés, de nem sokkal marad el ettől Olaszországban és Romániában sem.