Definíciók

A női-férfi kereseti rés magyarországi számítási gyakorlata: a teljes munkaidőben alkalmazásban álló nők havi bruttó átlagkeresete hány százalékkal alacsonyabb, mint a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaké. A mutató értékének meghatározása során a teljes nemzetgazdaságon belül az alkalmazottal rendelkező vállalkozásokat, a nonprofit szervezeteket és valamennyi költségvetési intézményt vesszük figyelembe.

Női-férfi kereseti rés az Európai Unióban: a nők és a férfiak egy órára jutó bruttó átlagkeresete közötti különbség aránya a férfiak egy órára jutó bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva a mezőgazdaság és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás gazdasági ágak nélküli nemzetgazdaságban, a legalább 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek körében.

A kétféleképpen számított kereseti rés között látható különbség magyarázata egyrészt az Eurostat és a hazai vonatkozási kör eltérése, másrészt az, hogy a havi bruttó keresettel számított hazai mutató tartalmazza a nem havi rendszerességgel fizetett prémiumokat, jutalmakat és egyéb kereseti elemeket, míg az órakereset segítségével számított uniós mutató nem tartalmazza ezeket.

Relevancia

A nők és a férfiak keresetének különbségét mérő mutatók fontosak az esélyegyenlőség vizsgálata szempontjából. Az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelve nemcsak a hazai joggyakorlatban jelenik meg (A munka törvénykönyve, esélyegyenlőségi törvény), hanem uniós követelmény is, továbbá szerepel az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között is.

Elemzés

A nők és a férfiak keresetében megmutatkozó különbség mögött a foglalkoztatási jellemzők eltérései is meghúzódnak, többek között a foglalkozás jellege, a munkáltató ágazata, az életkor, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, a munkatapasztalat hossza és a teljesített munkaóra szerinti összetétel eltérései. A diszkrimináció tényének mérésére nincs általánosan elfogadott statisztikai módszer se a hazai, se a nemzetközi gyakorlatban, ezért aggregált, a különböző tényezők együttes hatását kifejező mutatót használunk.

A hazai gyakorlatban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete alapján számított nemek közötti százalékos különbség mérése a legelterjedtebb. 2022-ben a férfi és a női alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete alapján számolt kereseti rés 15,3%-ot tett ki a teljes munkaidősök körében, a különbség az egy évvel korábbihoz képest 0,9 százalékponttal növekedett. A vállalkozói szférában 14,4, a nonprofit szektorban 12,5, a költségvetésben pedig 26,0% volt a kereseti rés; a költségvetésben az érték jelentősen emelkedett, a másik két szektorban a változás csekély mértékű volt.

A költségvetésben az előre ütemezett béremelések magyarázzák a kereseti rés számottevő növekedését. A honvédelemben és a rendvédelemben dolgozó fegyveresek hathavi keresetének megfelelő februári juttatás (fegyverpénz) és az ugyanebben a körben bevezetett januári és szeptemberi béremelés jelentősen megnövelte a férfi munkavállalók keresetét a szektor közigazgatás, védelem ágában. Az orvosi béremelés második szakasza az egészségügy jelentős kereseti különbségét tovább növelte (25,9%), ugyanis a férfiak körében nagyobb arányban dolgoznak magasabb presztízsű, így magasabb keresettel járó foglalkozásokban a munkavállalók.

A nonprofit szektor alkalmazásban állóinak 40%-át kitevő oktatás ágban a második legmagasabb volt a kereseti különbség a két nem között (25,1%), és az érték a tavalyi évhez képest növekedett. Hasonlóan a költségvetésbe sorolt oktatási intézményekhez, a férfiak körében a nagyobb presztízsű foglalkozásokban dolgozók (vezetők, egyetemi tanárok) aránya magasabb, mint a nők körében, ahol az alacsonyabb keresettel rendelkező általános- és középiskolai tanárok, illetve az óvónők száma számottevő.

A vállalkozói szektorban – hasonlóan a 2021-es évhez – a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén volt a legnagyobb a kereseti rés (34,0%), ugyanis ebben az ágban a férfiak körében sokkal magasabb a kiemelkedő átlagkeresettel rendelkező foglalkozásokban (sportoló, edző) dolgozók aránya. A különbség ebben az ágban és a második legmagasabb kereseti réssel rendelkező pénzügyi szolgáltatások ágban (33,7%) is valamelyest csökkent. Valamelyest csökkent, azonban az átlagnál jóval magasabb volt a rés a férfiak javára a legtöbb alkalmazásban állót foglalkoztató feldolgozóiparban is (22,5%), aminek egyik oka a pótlékok közötti különbség: a férfiak esetében nagyobb volt azok aránya, akik részesültek pótlékokban, illetve a pótlékok átlaga is magasabb volt. Összesen csak két ágban magasabb a nők bruttó átlagkeresete a férfiakénál: az építőiparban és a szállítás, raktározás területén (–8,9, illetve –1,2%). Ezen ágazatokban dolgozó nők nagyobb része tölt be kvalifikáltabb munkát igénylő álláshelyet, mint az ugyanitt dolgozó férfiak.

Nemzetközi kitekintés

A női-férfi kereseti rés mérésének uniós gyakorlata az egy órára jutó rendszeres keresetben meglévő különbségeket mutatja. 2021-ben hazánkban az Európai Unió 27 tagországára számított 12,7%-os értéknél magasabb, 17,3% volt a mutató értéke, ez alapján a tagországok sorrendjében a negyedik legnagyobb kereseti réssel rendelkező helyet foglaltuk el. Az Európai Unióban a kereseti rés 2012 óta folyamatosan csökken, de a tagállamok körében nagyon nagy a mutató szóródása.