Definíciók
A légköri csapadék mennyiségét azzal a magassággal mérik (milliméterben), amelyet az esővíz (vagy a megolvasztott hó) elérne, ha nem párologna vagy szivárogna el.
Relevancia
A klímaváltozás elleni küzdelem magában foglalja a vízgazdálkodás észszerű megtervezését is. A vízgazdálkodásban elsősorban extrém hidrometeorológiai eseményekre, szélsőséges csapadékviszonyokra kell felkészülni, amelyek egyrészt fokozódó ár- és belvízveszélyt, másrészt szárazságot eredményezhetnek. Javítani kell az árvízbiztonságot, beleértve a kisebb vízgyűjtőkön, illetve településeken előforduló, úgynevezett hirtelen árvizek elleni védelmet is. Hatékonyabb öntözési rendszerek kialakítására kell törekedni, valamint növelni hazánk területén a vízvisszatartást, a vízmegtartó képességet, és biztosítani a vízkészletek fokozott védelmét.
Elemzés
A csapadék mennyisége évről évre ingadozik, a legcsapadékosabb években akár háromszor annyi is eshet, mint a legszárazabbakban. Budapesten 1901 és 2022 között 1937-ben mérték a legnagyobb (915 milliméter), 2011-ben a legkisebb (291 milliméter) csapadékmennyiséget. Magyarországon ugyanebben az időszakban 2010-ben mérték a legnagyobb (981 milliméter), 2011-ben a legkisebb (420 milliméter) értéket. 2022-ben az országos évi csapadékösszeg 497 mm volt, amely a 17. legalacsonyabb érték 1901 óta. Ennek eloszlása mind térben, mind időben igen szélsőségesen alakult. Az első 3 hónap a harmadik legszárazabb volt 1901 óta, majd egy az átlagnál kissé csapadékosabb április után májustól augusztusig a megszokottnál szárazabb idő következett. A szeptember 1901 óta a 9. legcsapadékosabb ősz eleji hónap volt. Majd következett egy rendkívül csapadékszegény október, a december pedig rendkívül csapadékos volt.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.