Definíciók
Kezelt hulladék: egy adott ország területén kezelt bármely anyag vagy tárgyak összessége, amely(ek)től birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy köteles, beleszámítva a kezelés céljára külföldre exportált hulladék mennyiségét, kihagyva azonban az importált hulladékot. Hulladékkezelés: hasznosítási vagy ártalmatlanítási (lerakás, hulladékégetés) műveletek, ideértve a hasznosítást vagy az ártalmatlanítást megelőző előkészítést (előkezelést) is. Az újrafeldolgozás olyan hasznosítási művelet, amely során a hulladékot termékké vagy anyaggá alakítják akár annak eredeti használati céljára, akár más célokra. Ez magában foglalja a szerves anyagok feldolgozását, de nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet feltöltési műveletek során használnak fel (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról). A hulladékok égetése a hulladékégető vagy hulladék-együttégető műben megvalósuló hőkezelése. Hulladéklerakásnak minősül a hulladékok meghatározott jogszabályi követelmények és műszaki védelmi előírások betartásával megvalósított elhelyezése. Feltöltési művelet: olyan hasznosítási művelet, amely során meghatározott célra alkalmas hulladék felhasználásával hulladéknak nem minősülő anyagokat helyettesítenek kitermeléssel érintett területek helyreállításakor vagy tájrendezéskor.
Relevancia
A fenntarthatóság szempontjából fontos az újrahasznosítás és az újrafeldolgozás erősítése, illetve a másodlagos nyersanyagpiacok kialakítása. A már keletkezett hulladékok esetében az újrahasználat és az újrafeldolgozás követelménye az irányadó. Az újrahasználat érdekében támogatni kell a tartósabb fogyasztási cikkek termelését, és visszaszorítani az egyszer használatos termékek iránti igényt. Az újrafeldolgozás érdekében elő kell segíteni az újrafeldolgozási technológiák gazdaságossá válását és a másodlagos nyersanyagok piacának erősödését, elsősorban a fogyasztóiár-támogatás eszközével, illetve a termelési költségek adótartamának mérséklésével.
Elemzés
A hulladékkezelés módját elsősorban a hulladék anyaga, halmazállapota határozza meg, ezért hulladékfajtánként eltérő, hogy melyik a legjellemzőbb kezelési mód. Az építési-bontási hulladékok esetében az anyagában hasznosítás részesedése közel 90%-os, míg a települési hulladéknál ez a kezelési mód csupán egyharmados arányt képvisel. A lerakás a települési, illetve az ipari és az egyéb gazdálkodói hulladékokra a leginkább, míg a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékokra a legkevésbé jellemző. Összességében hazánkban az anyagában hasznosított hulladék aránya 2006 óta lényegében folyamatosan nő, 2021-ben megközelítette a 70%-ot.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unió átlagát tekintve 2020-ban az anyagában hasznosított hulladék aránya meghaladta az 50%-ot. A tagországok közül az anyagában hasznosítás aránya Szlovéniában és Máltán (90% felett) volt a legmagasabb, Romániában és Bulgáriában (10% alatt) pedig a legalacsonyabb. Magyarországon az újrahasznosított hulladékok aránya mintegy 20 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.