Definíciók

Nonprofit szervezetek: alapítványok (magán-, illetve köz- és vagyonkezelő alapítványok) és társas nonprofit szervezetek (egyesületek, egyesülések, szövetségek, szakmai, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, köztestületek, nonprofit gazdasági társaságok, nonprofit intézmények).

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013) szerint a fenntarthatóságot biztosító felelősségi és döntési rendszernek a szubszidiaritás elvén kell alapulnia, e rendszer egyik szereplője a civil szféra. A keretstratégia számos ajánlást tesz a civil szerveződéseknek, amelyek már működésükkel is hozzájárulnak az összetartozás, valamint az emberek és a társadalmi csoportok közötti bizalom erősítéséhez. A civil szervezetek, az egyházak és a vallási közösségek egyre erősödő szerepet játszanak a leszakadó csoportok integrációjában, amely a fenntarthatóság felé való átmenet egyik kulcsterülete.

A 2009-es tetőzés után a nonprofit szervezetek száma az utóbbi években kb. 60 ezer körül mozgott, s ezeknek több mint 88%-át a klasszikus civil szervezetek tették ki 2022-ben.

Elemzés

A rendszerváltás óta egyre több civil szervezet alakult, eközben társadalmi és gazdasági szerepük is fokozatosan erősödött. Az egyre ideálisabb körülmények lehetővé tették számuk intenzív gyarapodását, majd a 2005 és 2022 között vizsgált időszakban a 2009-ig megfigyelhető dinamikus növekedés természetes okokból – a kapacitások és a rendelkezésre álló tér miatt – lelassult, a szektor telítődött, 2009-ben érte el csúcspontját a több, mint 66 ezer szervezettel. 2010 óta már egy csökkenő tendencia tapasztalható, de ez csupán a gyakorlatilag nem működő szervezetek bírósági felderítésének és törlésének köszönhető, mindeközben évente átlagosan 2-3 ezer szervezet is „kicserélődik”. Jelenleg a nonprofit szektor egyharmada alapítványi formában működik, a többi pedig társas nonprofit szervezetként. Szervezeti jelleg szerint az összes nonprofit szervezet döntő többsége (88%-a) a klasszikus civil szektorba (magánalapítványok, egyesületek, szövetségek) tartozik, a maradék pedig a nonprofit vállalkozások (nonprofit gazdasági társaságok, köz- és vagyonkezelő alapítványok) és az érdekképviseletek (köztestületek, munkaadói, munkavállalói és szakmai szervezetek) közé sorolható.

A vizsgált időszakban a nonprofit szervezetek között 2022-re a kulturális (16,6%), a sport- (16,4 %) és a szabadidős tevékenységek (15,7%) aránya lett a legnagyobb. Ezen felül 12,4 %-kos részaránnyal az oktatás tevékenységi területe tekinthető még jelentősebb tevékenységi területnek. A településfejlesztés, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem kategóriái szervezeteik számának tekintetében nem, viszont összbevételük alapján kiemelkednek a többi tevékenységcsoport közül. Ezek a területek kulcsfontosságúak a civil szektor szereplőinek fenntarthatóságban betöltött szerepében.