Definíciók
A lakhatási költségek túlterheltségi rátája az olyan háztartásban élő népesség aránya, ahol az összes lakhatási költség (a lakhatási támogatások nélkül) meghaladja a rendelkezésre álló jövedelem (a lakhatási támogatások nélkül) 40%-át.
Relevancia
A lakhatási körülmények alakulása, ezen belül a szociális lakhatás, a hajléktalanság és az integráció kérdése rendkívül fontos eleme az uniós szociálpolitikai menetrendnek. Az Európai Unió alapjogi chartájának IV-34. cikke szerint „a társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdése érdekében az unió – az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok és gyakorlat által lefektetett szabályokkal összhangban – elismeri és tiszteletben tartja a jogot a tisztes megélhetést célzó szociális támogatásra és lakástámogatásra mindazok esetében, akik nem rendelkeznek az ehhez elégséges pénzeszközökkel”. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács 2000-es nizzai ülésén megállapodás született az EU szegénység és társadalmi kirekesztés elleni stratégiájának közös célkitűzéseiről, amelyek közül kettő a lakhatással kapcsolatos. Az egyik „olyan szakpolitikák végrehajtása, amelyek célja, hogy mindenki számára biztosítsa a tisztességes és higiénikus lakhatást és a helyi viszonyok figyelembevételével a rendes életvitelhez szükséges alapszolgáltatásokat (elektromos áram, víz, fűtés stb.)”. A másik pedig „olyan szakpolitikák bevezetése, amelyek célja a társadalmi kirekesztést eredményező, válságos élethelyzetek, például az eladósodás, az iskolából való eltanácsolás és a hajléktalanná válás elkerülése”. A lakhatási körülmények minőségének értékelésében az egyik legfontosabb szempont, hogy rendelkezésre áll-e elegendő hely a lakásban.
Elemzés
2010 óta jelentősen csökkentek a háztartások lakhatással kapcsolatos terhei. A lakhatási költségek túlterheltségi rátájának mutatója a 2010-es 11,3-ről, 2022-re 8,1%-ra csökkent, azaz a lakosság 8,1%-a lakik olyan háztartásban, ahol a lakhatási költségek meghaladták a rendelkezésre álló jövedelem 40%-át. Uniós összehasonlításban hazánk a korábbi évek jóval kedvezőbb arányait követően 2022-ben az átlaghoz közeli rátájú országok közé tartozott. 2021-hez képest minden korcsoportban romlott a mutató értéke. A 18 év alatti gyermekek érintettsége volt a legalacsonyabb (5,6%), a 18–64 és a 65 éves és annál idősebb korosztályé viszont egyaránt 8,6%-ot tett ki.
Nemzetközi kitekintés
2022-ben az EU27_2020 lakosságának 9,1%-a élt olyan háztartásban, ahol a lakhatási költségek meghaladták a nettó jövedelem 40%-át. A ráta Görögországban (26,7%) és Hollandiában (21,7%) volt a legmagasabb, míg Szlovákiában (2,2%), Cipruson (2,5%) és Máltán (2,9%) a legalacsonyabb.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.