Definíciók

A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) a GDP-ből származtatható mutató, figyelembe veszi a külföldről kapott és a külföldnek fizetett elsődleges jövedelmeket. A bruttó hazai termékkel ellentétben nem tartalmazza a hazánkban működő külföldi tőke által létrehozott tulajdonosi jövedelmeket és a külföldi munkavállalók magyarországi jövedelmeit, viszont szerepel benne a magyar befektetők és munkavállalók külföldön szerzett jövedelme, valamint az Európai Unióból kapott támogatások és fizetett adók egyenlegének összege. Elsődleges jövedelem: az a jövedelem, amelyet a rezidens egységek kapnak, amiért közvetlenül részt vesznek a termelési folyamatban, valamint az a jövedelem, amelyet a pénzügyi eszköz vagy a természeti erőforrások birtokosa kap cserébe azért, hogy a pénzügyi eszközt vagy a természeti erőforrásokat egy másik gazdasági egység rendelkezésére bocsátja. Munkavállalói jövedelem alatt a munkaadó által a munkavállaló részére az elszámolási időszak alatt elvégzett munkája ellenértékeként fizetett valamennyi pénzbeli vagy természetbeni díjazás értendő. A tulajdonból származó jövedelem a pénzügyi eszköznek vagy a természeti erőforrásnak a tulajdonosuk által egy másik gazdasági egység rendelkezésére bocsátásáért cserébe járó jövedelem. A kamat a betétek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a kölcsön és az egyéb követelések tulajdonosainak jár a pénzügyi eszközök egy másik gazdasági egység rendelkezésére bocsátásáért. Az osztalékok a részvények tulajdonosai által kapott tulajdonból származó jövedelmek olyan formái, amelyekre ezek a tulajdonosok például annak eredményeképpen válnak jogosulttá, hogy pénzeszközöket bocsátanak a vállalatok rendelkezésére. A külföldi közvetlentőke-befektetés újrabefektetett jövedelme: a külföldi befektetéssel működő vállalat működési eredménye és az összes kapott tulajdonból származó jövedelem vagy folyó transzfer összege, amelyből kivonjuk az összes általa fizetett tulajdonból származó jövedelmet vagy folyó transzfert, beleértve a külföldi befektetők részére teljesített tényleges átutalásokat és a külföldi befektetéssel működő vállalat jövedelme, vagyona stb. után fizetendő minden adót.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megállapítja, hogy a magyar gazdaság nemzetközi kitettsége, a külföldi tőkétől és nyersanyagoktól való függése magas, amihez jelentős, a külföld felé való eladósodottság társul. Fontos az önrendelkezés megfelelő szintjének fenntartása a gazdaságpolitikai döntésekben. Magyarországon a GNI szintje elmarad a GDP-étől, melyet – a kevésbé hangsúlyos munkajövedelmekkel és folyó transzferekkel szemben – a nagyobb volumenű tőkejövedelmek egyenlege eredményez.

Elemzés

A GNI és a GDP egymáshoz viszonyított aránya a 94%-hoz közeli szinten stagnált a 2000-es évek elején. 2007-re az átvezető tételek egyenlegének visszaesését nagyrészt a tulajdonosi jövedelmek egyenlegének csökkenése okozta, mely az idősorban a legalacsonyabb GNI-GDP hányadot (92,4%) eredményezte. Ezt követően némileg ingadozva, de alapvetően csökkent a GDP és a GNI közötti rés, majd a két mutató 2020-ban közelítette meg leginkább egymást. A GNI GDP-hez viszonyított arányára a legnagyobb hatást jellemzően a tulajdonosi jövedelem gyakorolja. Az átvezető tételek közül a munkavállalói jövedelem és az EU-transzferek pozitív egyenlegeinek összege sem ellensúlyozza a tulajdonosi jövedelem állandó negatív balanszát. A munkavállalói jövedelem egyenlege 2000-ben 3 milliárd forint volt, majd az ezt követő nyolc év hektikusan mozgó idősora után 2008-tól – a 2017 és 2018 közötti visszaeséstől eltekintve – felfelé ívelő trend következett. A tétel 2020-ban, majd 2021-ben bekövetkezett, előző évhez viszonyított 19 és 16%-os zuhanása a külföldön dolgozók jövedelmének határozott csökkenésével magyarázható, amelyet jórészt a világjárvánnyal összefüggő korlátozások okozhattak. 2022-re a munkavállalói jövedelem mindkét szára nőtt, a bevételi oldal dinamikusabb emelkedése a balansz gyarapodását eredményezte.

A tulajdonból származó jövedelem egyenlegét a visszaforgatott jövedelem, az osztalék és a kamat hektikussága befolyásolja, amelyek belső megoszlása is változatos. A volatilitást jól jelzi, hogy a visszaforgatott jövedelem esetében az idősorban 2008-ról 2009-re 1120 milliárd forintos emelkedés, majd 2013-ról 2014-re 1083 milliárd forintos csökkenés történt. Az ezt követően is ingadozó mértékben változó idősort 850 milliárd forintos elmozdulás zárja 2022-re. Az osztalék kimagasló, bár ellentétes tendenciájú változása 2015-re (–844 milliárd forint) és 2020-ra (758 milliárd) következett be. 2022-re nagymértékű, 1165 milliárd összegű visszaesés volt tapasztalható. A kamatadatok alakulása némileg kiegyensúlyozottabb, bár ennél a tételnél is előfordult nagyobb elmozdulás, 2022-re az egyenleg 134 milliárd forinttal csökkent. Európai uniós csatlakozásunk óta az EU-transzferek egyenlegéből származó többlet 2013-ig – a 2010. évi visszaeséstől eltekintve – fokozatosan nőtt, majd 2019-ig csökkenő tendenciát mutatott. 2022-ben az uniótól kapott támogatások összege 403 milliárd forinttal meghaladta a befizetéseinket.

2022-ben a GNI és a GDP 97%-os arányát az átvezető tételek –2049 milliárd forintos egyenlege befolyásolta.