Definíciók

Felsőfokú iskolai végzettségűeknek azokat tekintjük, akik diplomát szereztek valamely felsőoktatási intézményben – ideértve az egyetemek alap-, mester- és osztatlan képzéseit, a régi rendszerű egyetemi és főiskolai képzéseket, valamint a doktori végzettségeket is.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013) célként jelöli meg az oktatásban eltöltött idő növelését, valamint az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentését. Azt, hogy a fenti cél elérése felé mennyi előrelépés történt, jól mutatja a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányának változása.

Elemzés

2022-ben Magyarországon a 15–74 évesek 24,7%-ának legmagasabb iskolai végzettsége felsőfokú volt. Ez az arány a 25–34 éves korcsoportnál 31,9%-on állt. 2000 óta a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya egyetlen megszakítással (2015–2017), de folyamatosan növekedett.

A 15–74 éves nők között magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (27,9%), mint a férfiak esetében (21,3%). 1992-ben még a férfiak körében mértek magasabbat (nők: 8,7%, férfiak: 10,9%), azóta azonban az arány gyorsabban emelkedett a nőknél. A 25–34 évesek korcsoportjában már 1992-ben is nagyobb arányban rendelkeztek felsőfokú végzettséggel a nők (14,9%), mint a férfiak (13,2%), mely eltérés az elmúlt három évtizedben folyamatosan növekedett (nők: 39,3%, férfiak: 27%).

Az ország régiói közül Budapest válik el legélesebben mind az átlagtól, mind a többi régiótól. A 15–74 (48,1%) és a 25–34 éves korcsoportban (62,3%) a felsőfokú végzettségűek aránya majdnem kétszerese az országos arányoknak. Ez a helyzet változatlan 2000 óta. A vidéki régiókat – Pest vármegye kivételével, mely közelíti és olykor meghaladja az országos mutatót – konzekvensen a hazai átlagnál alacsonyabb mutatók jellemezték az elmúlt húsz évben, mindkét korcsoportban.

Nemzetközi kitekintés

A felsőoktatási végzettséggel rendelkezők aránya az EU tagországaiban az elmúlt két évtizedben folyamatosan növekedett.

2022-ben Magyarországon a felsőfokú végzettségűek aránya a 15–74 éves népességben (24,7%) az uniós átlag (28,7%) alatt maradt. A tagállamok listájában ezzel Magyarország a 22. helyen állt. A legmagasabb arányt Luxemburg (44,3%), Írország (43,6%) és Ciprus (41,1%) képviselte. Finnországgal (és a 2000-es évek második felétől Lettországgal) kiegészítve ezekben az országokban volt konzekvensen a legmagasabb ez az arányszám az elmúlt 15 évben. A kétezres évek közepéhez (2004) képest a felsőfokú végzettségűek arányának legnagyobb növekedését Litvániában, Máltán és Szlovéniában mérték.

A 25–34 évesek körében – mely korosztály kiemelten érintett az elmúlt két évtized oktatási expanziójában – Magyarország 31,9%-os aránya továbbra is elmaradt az uniós átlagtól (42%). Az elmúlt két évtized tekintetében vezető országok itt is Írország, Luxemburg és Ciprus, a mutató legnagyobb növekedését pedig Szlovákiában, Lettországban és Portugáliában mérték.