Definíciók

Idegennyelv-ismeret az anyanyelven kívül használt nyelv ismerete. A hatévenkénti felnőttképzési felvétel (AES) során a válaszadók idegennyelv-ismeretét önbevallás alapján mérik fel, a kompetenciákat nem tesztelve.

Relevancia

Napjainkban az idegennyelv-ismeret egyre fontosabb és nélkülözhetetlenebb tényezője a gazdasági-társadalmi életben való érvényesülésnek. A munkaerőpiacon az idegennyelv-tudás keresett kompetencia, ezért a köznevelésben a magasabb óraszámú idegen nyelvi képzés mellett egyre fontosabb cél lett a nyelvtanulást támogató környezet megteremtése.

Elemzés

2007-ben Magyarországon a 25–64 éves korú népességből csak minden negyedik ember beszélt legalább egy idegen nyelvet. Bár 2022-re ez az arány 49%-ra nőtt, még mindig messze elmaradt az Európai Unió átlagától (75%). A több idegen nyelvet ismerők aránya alapján is jelentős a hátrányunk: míg hazánkban a megkérdezettek 18%-a állította, hogy kettő vagy annál több idegen nyelvet ismer, addig az unióban 37% volt ez az arány 2022-ben.

A magyar nők és férfiak nyelvismerete között 2022-ben nem volt lényeges különbség. Az egyes korcsoportok között viszont jelentősek az eltérések. Míg a 25–34 éves korosztály 63%-a ismert több mint egy idegen nyelvet, addig az 55–64 éveseknél ez az arány mindössze 32% volt. A fiatalabb korosztályok körében a több idegen nyelvet ismerők aránya is magasabb. Az idegennyelv-ismeret mértéke iskolai végzettség szerint is jelentősen eltér. A legfeljebb 8 évfolyamot végzettek 15%-a beszélt legalább egy idegen nyelvet, a középfokú végzettségűeknél ez az arány már 39% volt. A diplomások körében a legmagasabb (78%) az idegen nyelvet ismerők aránya, 38%-uk pedig kettő vagy annál több idegen nyelven is képes kommunikálni.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unió tagállamai között jelentősek az eltérések idegennyelv-ismeret szerint. 2022-ben tíz országban (a balti államokban, a skandináv országokban, Szlovéniában, Luxemburgban, Hollandiában és Cipruson) 90% fölötti volt a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya, ezzel szemben Bulgáriában 48%. Magyarország uniós szinten a sereghajtók közé tartozik (49%). A több nyelvet használók arányában még jelentősebb a szórás az unióban. Szlovéniában felnőttek 56%-a 3 vagy annál több nyelvet ismert, ezzel szemben Romániában 1,2% az arányuk. Hazánk e tekintetben is a ranglista végén állt (3,8%).