Definíciók
Az egy főre jutó éves közüzemi víztermelés mutatója tartalmazza a felszíni és a felszín alatti vízkészletből származó víz mennyiségét az év közepi népességre vonatkoztatva.
Relevancia
A vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme kiemelt feladatokat ad, ezeket az Európai Unió tagállamai a Környezetvédelmi Akcióprogramok keretében, valamint a Víz Keretirányelvben meghatározott célok szerint hajtják végre. Kiemelt cél többek között a víztakarékosság és a -szennyezés megelőzése. Ennek érdekében fontos a keletkezett szennyvizek minél nagyobb arányú összegyűjtése, és az előírásoknak megfelelő tisztítása, majd szigorú ellenőrzés melletti visszaengedése felszíni vizeinkbe. A Johannesburgban elfogadott megvalósíthatósági terv felhívja a figyelmet a megelőzési és a védelmi intézkedések bevezetésére a fenntartható vízhasználat és a vízhiány kezelésének előmozdítása érdekében. A fenntartható vízhasználat lehetővé teszi a talajvízszintek megtartását, így hozzájárul a kapcsolódó ökoszisztémák (pl. vizes élőhelyek) és gazdasági tevékenységek (pl. mezőgazdaság) fennmaradásához. A vizek jó állapotát a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eszközeivel lehet elérni, az érdekeltek széles körű bevonásával.
Elemzés
Hazánkban az egy főre jutó éves közüzemi víztermelés az 1990-es évek elejének rendkívül magas értékei után, az évtized közepétől csökkenni kezdett. Ezt elsősorban a vízszolgáltatási díjak jelentős emelkedése, valamint a csatornázott területeken szintén dráguló szennyvízelvezetési díj okozta. 2015-től 2022-ig a víztermelés képe enyhe növekedést mutatott, leszámítva a 2021-ben bekövetkezett 4,3%-os csökkenést. Budapest egy lakosra jutó víztermelése minimális (4,6 m3), aminek az a magyarázata, hogy a főváros vízellátását döntően Pest vármegyéből, a Duna mentén telepített, parti szűrésű termelőkutakból biztosítják. Pest vármegye víztermelése éppen ezért kiugróan magas (167,6 m3), az országos átlag (68,2 m3) 2,5-szerese. A területi eloszlási térképet nézve szembetűnő még a Nógrád vármegyei alacsony (39,7 m3) és a Veszprém vármegyei magas (95,6 m3) érték. A területi különbségek oka az eltérő víztermelési technológia és a lakások különböző fokú vízi közműves felszereltsége (vezetékes ivóvíz, csatorna), a vármegyék közötti vízátadások, valamint az, hogy Budapest és a nagyvárosok kivételével, ezen belül is elsősorban az Alföldön jelentős mértékű a saját kutas vízkivétel.
Nemzetközi kitekintés
Magyarországon a közüzemi vízművek által kitermelt víz egy főre jutó mennyisége az uniós tagállamok sorrendjében az alsó felébe esik, ami víztakarékosságra utal. A mutató értéke a 2000-es években csatlakozott tagállamokban általában kisebb, mint a régiekben. A V4-országok átlagához (57,7 m3) képest viszont hazánk értéke 14%-kal magasabb volt 2021-ben. Az eltérések főbb okai az eltérő víztermelési technológiák, a lakások különböző fokú vízi közműves felszereltsége, az eltérő klimatikus körülmények, a vízi közmű tulajdonviszonyai (állami/magán), a víz ára, illetve a saját kutas ellátás szerepe.
STADAT-táblák
15.1.1.25.Közüzemi víztermelés és -szolgáltatásA kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.