Definíciók
A PM10 és a PM2,5 a legfeljebb 10 és 2,5 µm átmérőjű szálló port jelenti. A lakosság kitettsége a levegő szilárdanyag-szennyezettségének mutató az ott élők lélekszámával súlyozva, az egyes agglomerációkban felállított mérőhelyek által mért szilárdanyag-szennyezés éves átlagos koncentrációját adja meg.
Relevancia
A szilárdanyag-kibocsátás fő forrásai a városokban a dízelüzemű járművek, az ipari, a háztartási és az egyéb tüzelés. A gumiabroncsok és a fékek kopása ugyancsak növeli a szilárdanyag-kibocsátást. Az Európai Unió határozott célja, hogy olyan szintre csökkenjen a közlekedésből származó szennyezőanyag-kibocsátás, ami az emberi egészségre és a környezetre csak minimális hatással bír. A szilárdanyag-kibocsátás természetes forrásai a por, a homok és az erdőtüzekből származó füst. A szilárd anyagok a kén-dioxid magas koncentrációja mellett lassú légmozgás és alacsony hőmérséklet esetén az úgynevezett téli füstköd (téli szmog) előidézői. A szálló por felhalmozódását az intenzív nyári hőhullámok, a forró, száraz időjárás (pl. 2003-ban és 2006-ban) és az erdőtüzek (2003-ban) is okozzák. A PM10 és PM2,5 egészségkárosító hatásuk miatt a figyelem középpontjába kerültek. Ezen anyagok belélegzése számos szív- és légzőszervi betegség kialakulásáért felelős. A mutató a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tételével kapcsolatos 11. SDG-cél, valamint az egészségre és a jóllétre vonatkozó 3. cél felé tett haladás nyomon követésére szolgálhat.
Elemzés
Az Európai Unióban jelenleg 40 µg/m3 a PM10 éves átlagos koncentrációjának határértéke, ez alatt volt a lakosság átlagos kitettsége Magyarországon 2003 és 2022 között. Ebben az időszakban előfordultak a határt meghaladó értékek is egyes mérőállomásokon Magyarországon és az unióban egyaránt. A levegő legfeljebb 10 µg/m3 átmérőjű szálló porral való éves átlagimmissziója 2022-ben Magyarországon az éves határértéket egyik állomáson sem haladta meg, azonban a kazincbarcikai, a miskolci Búza téri és a sajószentpéteri mérőállomáson a 24 órás határértéket (50 µg/m3) a mért esetek több mint tizedében meghaladta. Az unióban jelenleg 25 µg/m3 a PM2,5 éves átlagos koncentrációjának határértéke, ezt Magyarországon 2022-ben egyik mérőállomáson mért érték sem haladta meg. A 20 µg/m3 értéknél csak a miskolci Búza téri és a sajószentpéteri mérőállomáson mért értékek voltak magasabbak.
Nemzetközi kitekintés
2022-ben a magyarországi PM10-kitettség 21 µg/m3 volt. A lakosság a többi V4-es ország közül leginkább Lengyelországban (23 µg/m3), legkevésbé Szlovákiában (19 µg/m3) és Csehországban (19 µg/m3) volt kitéve a levegő PM10-szennyezettségének. A szomszédos országok közül Horvátország (24 µg/m3) rendelkezett a legmagasabb PM10-kitettséggel, Ausztria pedig a legalacsonyabbal (16 µg/m3). Románia és Szlovénia vonatkozó adata 23, illetve 20 µg/m3 volt. 2022-ben Magyarországon (12 µg/m3) volt a legalacsonyabb, Lengyelországban (16 µg/m3) a legmagasabb a PM2,5-kitettség a V4-ek közül. Szlovákiában 12, Csehországban 13 µg/m3 volt ez a mutató. A szomszédos országok közül Romániában (15 µg/m3) a legkedvezőtlenebb az érték, Ausztriában (11 µg/m3) pedig a legkedvezőbb. Szlovéniában és Horvátországban 14 µg/m3 volt a mutató értéke.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.