Definíciók

A vízkivétel mutató a felszíni, valamint a felszín alatti vizekből történő vízkivételeket adja meg millió m³/év mértékegységben, lakossági, ipari és öntözési cél szerinti bontásban. A felszíni és a felszín alatti vízkészletet csökkentő vízkivételeket a vízfelhasználás típusa szerint csoportosítva összegezzük, és a következő kategóriákba soroljuk: ivóvíz, ipari, energetikai, öntözés. A felszíni vízkivételek esetében jelentős még a halgazdálkodás, rekreáció, természetvédelmi vízpótlás és az in situ (helyben történő) vízerőművek általi vízkivétel. A felszín alatti vízkivételek esetében pedig az előzőeken felül a fürdő/gyógyászati és az engedély nélküli (utóbbi becsült mennyiség) vízhasználati kategóriákat különböztetjük meg.

A lakossági vízkivételhez a felszíni vízből biztosított ivóvizet számítjuk, felszín alatti vízkivétel esetében pedig minden olyan ivóvíz minőségű vízkivétel idetartozik, amelyek közcélú felhasználásúak (vízműves, magán-, közkutak). A gazdasági ivóvizek nem tartoznak ide.

Az ipari vízkivételekbe a gyártási folyamathoz felhasznált vízmennyiségek tartoznak (bányászat során történő vízkivételek, építőipar, textil-, ruha- és bőripar, fémipar, járműipar, élelmiszeripar, gyógyszergyártás). A vegyiparban és a kohászatban használt hűtővizeket ebbe a kategóriába soroljuk, míg a felszíni vízkivételek esetében az energetikai ipari hűtővizet (villamosenergia-ipar) külön tartjuk nyilván. Ide pl. a Paksi Atomerőmű által felhasznált hűtővizet soroljuk, mivel mennyiségében nagyságrenddel nagyobb, mint a többi ipari vízfelhasználás. Felszín alatti vízkivételnél az ipari vízhasználatba nem tartozik bele a bányászati víztelenítés miatt kitermelt, valamint az energetikai céllal (geotermikus energia) hasznosított víz.

Az öntözési célú vízkivételek a mezőgazdasági termények öntözésére szolgálnak, és jogszabály szerint, ahol lehet, elsősorban felszíni vízből kell az öntözővizet biztosítani. Nem tartozik ide a locsolási céllal kivett felszíni víz.

• Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).

Relevancia

A vízkivételek, vízbevezetések és elterelések megváltoztathatják a felszíni víztestek természetes vízjárását, lefolyási viszonyait, akár olyan mértékben is, hogy az már akadályozza az ökoszisztéma működését és a jó ökológiai állapot elérését. Felszín alatti vízkészletünk európai viszonylatban kiemelkedő jelentőségű, az ivóvízellátás 95%-a felszín alatti vízből történik, emellett kiválóak a termálvizekkel kapcsolatos adottságaink is.

Ez a mutató a felszíni és a felszín alatti vizekből történő, engedély alapján végzett lakossági, ipari és öntözési vízkivételek mennyiségi alakulását mutatja be, azaz három gazdasági és társadalmi szempontból fontos vízhasználati célra fókuszál.

Elemzés

A 2010 és 2020 közötti időszakban ipari, a következő két évben öntözési célra vették ki Magyarországon a legnagyobb mennyiségű felszíni vizet. Az öntözési célra felhasznált felszíni vizek mennyisége 2020 óta meredek emelkedést mutat, amely jórészt az aszályos időjárásra, valamint az állami támogatásokra vezethető vissza. 2017-től kezdődően jelentős mennyiségű öntözővizet lehet felhasználni anélkül, hogy vízkészletjárulékot kellene a vízhasználónak fizetnie, valamint öntözési beruházások esetében is lehet pályázni állami támogatásra. Számos öntözést könnyítő jogszabály bevezetésére került sor az elmúlt években. A lakossági célra felszíni vízből kivett ivóvíz mennyisége jóval kevesebb, mint a másik két vízhasználaté, ugyanis hazánkban a lakosság ivóvízzel történő ellátása döntően felszín alatti vízből történik.

A felszín alóli víztermelés mintegy 75%-a szolgálja a lakosság ivóvízigényének kiszolgálását. Az erre a célra kivett vízmennyiség a 2000-es évek elején csökkenő tendenciát mutatott, ami elsősorban az emelkedő vízdíjak miatt volt. Az egy főre eső víztermelés 2015 óta – 2021 kivételével – valamennyi évben emelkedett. Öntözési célra felhasznált víz mennyiségében 2017 óta emelkedés figyelhető meg, de ebben nincsenek benne az engedély nélküli vízkivételek, melyek mértékét tanulmányok a bejelentett vízmennyiség duplájára becsülik.