Definíciók

A halálokok szerinti csoportosítás a betegségek nemzetközi osztályozása X. revíziója alapján készült. Az egyes európai országok összehasonlításához a korösszetétel-hatás kiküszöbölésével számított standardizált halálozási arányszámot, azaz az Eurostat standard európai népességének kormegoszlásával súlyozott nyers halálozási arányszámot alkalmazzuk. A standard népesség azt a közmegegyezéssel létrehozott korcsoportos bontású alapértelmezett populációt jelenti, amelynek súlyozásával összehasonlíthatóvá válnak a mortalitási arányszámok, kiküszöbölve a népességek eltérő koreloszlásából fakadó torzítást.

Relevancia

A halálokok vizsgálata fontos információkkal szolgál azokról a betegségekről, amelyek a lakosság halálozását okozzák. A leggyakoribb halálokok visszaszorítása javítja a népesség egészségi állapotát, mérsékeli a halandóságot, emeli a várható élettartamot. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia alapján a halandóság csökkentésében a cél a közép-európai átlaghoz való felzárkózás, ezzel párhuzamosan pedig a betegségteher túlnyomó részét adó, jelentős mértékben az életmódtól függő krónikus, nem fertőző megbetegedések számának csökkentése, az egészségkockázatos magatartásformák arányának, valamint a környezeti kockázati tényezőknek a mérséklése. Egyéni szinten ehhez az egészségtudatos életmód járulhat hozzá. A kormányzat az egészségügyi ellátórendszer modernizációjával, népegészségügyi, prevenciós programok és szűrések indításával, illetve az egészséges életmód népszerűsítését célzó tevékenységek támogatásával tehet a javulás érdekében.

Elemzés

Magyarországon 2022-ben a legtöbb ember a keringési rendszer betegségeiben halt meg, gyakoriságukat tekintve ezután a daganatok következtek. E két haláloki csoport az összes halálozás 70%-át teszi ki. A légző- és az emésztőrendszer betegségei, továbbá az erőszakos eredetű halálokok, valamint a fertőző és élősdiek okozta betegségek az összes halálozás 14%-át jelentik. 2022-ben a halálozások 16%-áért az egyéb halálokok voltak felelősek. 2000 és 2022 között a haláloki struktúrában a legjelentősebb változást utóbbiak számottevő emelkedése okozta. Ez a 2020-ban megjelenő koronavírus-járványnak tulajdonítható, amely 2020-ban az összes halálozás 6,4, 2021-ben már 16, 2022-ben pedig 5,6%-áért volt okolható. Emelkedtek még a fertőző és a légzőrendszer betegségei általi halálozások. Jelentősebb javulás az erőszakos halálokoknál és az emésztőrendszer betegségeinél történt. Kisebb mértékben a daganatok és a keringési rendszer betegségei következtében meghaltak aránya is csökkent. 2000 és 2022 között a százezer lakosra jutó standardizált halálozási arányszám értéke a nőknél a férfiakénál nagyobb mértékben emelkedett. A két nem haláloki struktúrája nagyon hasonló, a különbség az egyes haláloki csoportok egymáshoz viszonyított százalékos arányaiban van. A férfiak körében 2022-ben magasabb volt az erőszakos okokban, az emésztő- és légzőrendszer betegségeiben, valamint a daganatos megbetegedésekben és az egyéb halálokokhoz tartozó koronavírus-járványban meghaltak aránya, a nők között pedig sokkal gyakrabban vezettek halálhoz a fertőző és élősdiek okozta betegségek, a keringési rendszer betegségei, valamint a koronavírus-járvány nélküli egyéb halálokok. A régiók közötti különbségek növekedtek. A 2000 óta eltelt időszakban mindegyik régióban lényegesen csökkent a százezer főre vetített standardizált halálozási arányszám. A legnagyobb mértékű, 27%-ot meghaladó csökkenés a Dél-Dunántúlon (28%) és Pest régióban (27%), a legkisebb, 20% alatti mérséklődés pedig Észak-Magyarországon (19%) volt tapasztalható. A régiók haláloki struktúrája nagyon hasonló, csak kisebb eltérések vannak a haláloki csoportok egymáshoz viszonyított értékeiben.

Nemzetközi kitekintés

Nemzetközi összehasonlításra az Eurostat európai népességre standardizált halálozási arányszáma alkalmas. A magyar haláloki struktúra hasonló a fejlett egészségi kultúrájú országokéhoz. A fejlettebb országokhoz mért többlethalandóság abból adódik, hogy a vezető halálokokban többen és korábban halnak meg, mint másutt. Magyarország standardizált halálozási arányszáma 2020-ban nőtt az előző évhez képest, így az egyik legmagasabb az uniós országok között, hazánkban százezer lakosra 649,3-del több halálozás jutott, mint a legjobb helyen álló Franciaországban.

A magyar nők és férfiak standardizált mutatói, a fertőző betegségek okozta halálozások kivételével, a kiemelt haláloki főcsoportok mindegyikében magasabbak, mint az EU országainak többségében. 2020-ban a keringési rendszer betegségeiben meghalt magyar nők arányszáma több mint négyszerese, az emésztőrendszeri, a légzőrendszeri és a daganatos betegségeké több mint másfélszerese volt a referenciaként szolgáló franciaországi nőkének, míg a magyar férfiak ezen krónikus haláloki mutatói kisebb mértékben múlták felül a franciaországi férfiakét. Ugyanakkor 2011 óta kisebb megszakításokkal, de folyamatosan csökken a keringési rendszer betegségeiben és a daganatoknak tulajdoníthatóan elhunytak arányszáma Magyarországon mindkét nem esetében, azonban a többi országnál is hasonló tendencia figyelhető meg, aminek következtében az országok közti különbségek tartósan fennállnak.