Definíciók

2018. június 30-át megelőzően a nyomozóhatóságok által használt sértetti adatgyűjtési egység a regisztrált sértetti kategória volt. Ez megegyezett a regisztrált bűncselekmény sértettjeként rögzített, a rögzítése időpontjára, az adott ügyben egyszer elszámolt személyek számával. 2018. július 1-jétől kezdődően a regisztrált sértettek száma csak néhány alábontó ismérv esetében adható már csak meg, ehelyett a legtöbb esetben a bűncselekmény sértetté válásainak számát rögzítik. Utóbbi szám megegyezik a regisztrált bűncselekmény sértettjeként rögzített, a rögzítése időpontjára, az adott ügyben regisztrált bűncselekmények számával egyezően (akár többször) elszámolt személyek számával. Miután utóbbi definíció lehetőséget ad az adatok halmozódására, a sértetté válások száma ezért nem összehasonlítható a korábbi évek sértetti adataival. Mind a regisztrált sértettek, mind a sértetté válások területi alábontására az elkövetés helye alapján kerül sor.

Relevancia

A fenntartható társadalmi együttélés egyik legelemibb feltétele mindannyiunk biztonságának megteremtése, amely a megélhetéshez szükséges anyagi és emberi erőforrások rendelkezésre állásán túl azt is magában foglalja, hogy testi és lelki épségünket nem fenyegeti semmilyen veszély, nem válunk bűncselekmény áldozatává. Míg a személy elleni bűncselekmények a munkára való alkalmasságunkat, valamint az életmódunk, a szokásaink, a családi életünk és a szabadidőnk irányítására való képességünket akadályozzák, a vagyon elleni bűncselekmények a felhalmozott erőforrásaink megfogyatkozásával fenyegetnek. A fenntartható fejlődésnek tehát mindenképp együtt kell járnia a sértetté válások számának csökkenésével is.

Elemzés

A személy elleni és a vagyon elleni bűncselekmények regisztrált sértettjeinek száma és lakosságarányos mérőszáma is 2012 ben érte el a csúcsát. Ebben az évben hozzávetőlegesen 238 500 fő ilyen típusú sértettet regisztráltak a nyomozóhatóságok, amely ezer főre vetítve 24 fő sértettként való regisztrálását jelentette. 2012 után a regisztrált sértettek száma csökkent, aminek okait egyaránt vissza lehet vezetni társadalmi folyamatokra és az adatgyűjtésben bekövetkező módszertani változtatásokra is. A legfőbb ok a 2013. július 1-jén hatályba lépett 2012. évi C. törvény és bevezetett új Büntető törvénykönyv volt. Utóbbi többek között a vagyon elleni bűncselekmények számának (ezáltal értelemszerűen a regisztrált sértettjeinek) csökkenését hozta magával, miután magasabbra került ezeknek a bűncselekményként való regisztrálásához szükséges minimum értékhatára.

Mindezzel együtt figyelemre méltó, hogy a 2012-es értékhez képest öt évvel később, 2017 ben már majdnem csak feleannyi, nagyjából 121 700 sértettet regisztráltak a személy elleni és vagyon elleni bűncselekmények esetében, és ezen a tendencián a 2018. július 1-jén bekövetkezett adatgyűjtés-módszertani módosítás sem változtatott (a módszertani változást lásd bővebben a Definíciók szövegrészben). Az adatgyűjtési egységtől függetlenül 2018 után már nem ment 100 ezer fölé ezen bűncselekménytípusok sértetté válásainak száma, ezzel párhuzamosan pedig lakosságarányos mérőszámuk is egyre kisebb értékeket vett fel egészen 2021-ig, amikor már csak 7,3 sértetté válás jutott ezer hazai lakosra; 2022-ben ez az érték valamivel nagyobb, 8,6 volt.

A személy elleni és vagyon elleni bűncselekmények sértetté válásainak 2022-es adatait megvizsgálva kitűnik, hogy abszolút értékben a leggyakrabban a 25–59 éves, az igazságügyi statisztika szerinti felnőtt korú személyek váltak ezen bűncselekmények sértettjévé. A 18–24 éves fiatal felnőttek esetében azonban ezer azonos korú személyre valamivel több sértetté válás (13,3) jutott, mint felnőttkorban (13,1). Érdekesen alakult ezeknek a sértetté válási korcsoportoknak a nemi eloszlása, miután a fiatal felnőttek esetében valamivel kiegyenlítettebb volt a nemi arány (férfiak: 13,6; nők: 9,6), mint a felnőttek körében (férfiak: 14,4; nők: 9,1). A gyermekkorú személyek sértetté válására az a jellemző, hogy azok értéke átlag alatti, továbbá a vagyon elleni bűncselekmények az ő esetükben nagyon ritkák, ezért elmondható, hogy náluk 0,7 sértetté válás jut ezer főre. Az elkövetés helye szerinti területi bontásban vizsgált, a személy elleni és vagyon elleni bűncselekményekre vonatkozó sértetté válási listát Budapest (11,8) és Heves vármegye (11,7) ezer főre vetített adatai vezetik, a személy elleni és vagyon elleni bűncselekmények esetében lakosságarányosan itt regisztrálták a legtöbb sértetté válást az országban. Az ezer főre vetített legkevesebb sértetté válást ezzel szemben Csongrád-Csanád (5,4) és Hajdú-Bihar vármegyében (5,6) regisztrálták.