Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Hazánkban nő a külföldön születettek népességen belüli aránya, de számuk így is jóval az uniós átlag alatt marad.
A külföldi származásúak aránya Budapesten a legmagasabb, valamivel 12,1% feletti.
Az aktív korúak aránya nagyobb a külföldi származásúak körében, mint a teljes népességen belül.

Definíciók

A külföldön született népesség teljes népességhez viszonyított aránya megmutatja, hogy a magyarországi népesség hány százaléka született az országhatáron kívül. Ez a mutató megfelelő a bevándorlás komplexitásának megragadására, hiszen nemcsak a hazánkban élő külföldi állampolgárok adatait tartalmazza, hanem azokét is, akik honosítás útján szerezték meg a magyar állampolgárságukat, és nemzetközi határok átlépését követően váltak a magyarországi lakónépesség részévé.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013.) célként jelöli meg egy olyan bevándorlási politika kidolgozását, amely foglalkozik azzal, hogy szükséges-e az elöregedő népesség pótlása, illetve fontos feladatként jelöli meg a bevándorlók esetleges integrációs nehézségeinek vizsgálatát.

Elemzés

A 2023. január 1-jei magyarországi népesség 6,8%-a született külföldön, ez az arány egy évvel korábban 6,3, 2011-ben pedig 4,4% volt. A külföldön születettek két nagy csoportra oszthatók: 66%-uk magyar állampolgársággal rendelkezik, kibocsátóterületük jórészt a szomszédos országok közül való, 34%-uknak viszont kizárólag külföldi állampolgársága van. A külföldi állampolgárok csoportján belül az ukránok száma a legmeghatározóbb, de Németországból, Kínából, Szlovákiából és Romániából is nagyobb arányban érkeztek. A külföldön született magyar állampolgárok esetében a romániai születésűek emelkednek ki, de az Ukrajnában, Szerbiában és Németországban születettek aránya is számottevő. A külföldön születettek aránya folyamatosan növekszik. Ez egyrészt a külföldi állampolgárok egyre inkább növekvő pozitív vándorlási egyenlegével, másrészt a külföldön honosított magyar állampolgárok 2017 óta enyhén csökkenő, de továbbra is számottevő bevándorlásával magyarázható. Külföldről származók a legnagyobb arányban Budapesten élnek, 20223. január 1-jén a fővárosiak 12%-a rendelkezett bevándorló háttérrel. Hasonlóan magas arány jellemző Csongrád-Csanád (8%), Győr-Moson-Sopron (7,7%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (7,4%), valamint Pest vármegyére (6,6%). A legkisebb a hányaduk Észak-Kelet-Magyarországon, azon belül is Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (3,1, illetve 3,2%), de hasonlóan alacsony az arányuk Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is (3,4%). A külföldön születettek kormegoszlása kedvezőbb a teljes hazai népességénél, mivel 2023. január 1-jén 67,7%-uk tartozott a gazdaságilag aktív, 15–59 éves korcsoportba, míg a teljes népességben ennél kisebb hányaduk, 59,1%-uk.

Nemzetközi kitekintés

A külföldről származók aránya jelentős eltéréseket mutat az egyes uniós országok között. 2022. január 1-jén a 27 tagállamból álló Európai Unió népességének 12%-a származott külföldről, ez közel kétszerese a magyarországi adatnak. A külföldön született népesség aránya 14 tagállamban haladta meg az EU-átlagot. Közülük is kiemelkedik Luxemburg 49%-os arányszámmal, majd sorrendben Málta, Ciprus, Ausztria és Svédország következik 20% körüli értékekkel. A legalacsonyabb arányszámokat a kelet-közép-európai szomszédjainknál találjuk. Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban 4% alatti a külföldön születettek aránya, míg Csehországban is csupán 4,3%.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.