Definíciók
Az indikátor a megújuló energiaforrásokból (víz, szél, nap, geotermikus energia, biomassza, biogáz, bioüzemanyagok, megújuló kommunális hulladék) termelt energia arányát határozza meg a teljes végső energiafelhasználáson belül. A víz- és a szélenergia csak villamos energiaként hasznosul, a napenergiából viszont villamos és hőenergia egyaránt előállítható, az előbbihez napelem, az utóbbihoz napkollektor szükséges. A biogáz kategória tartalmazza a szennyvíztelepi gázt, a depóniagázt és az egyéb biogázokat. A biomassza és a kommunális hulladék megújuló része magában foglalja a tűzifát és egyéb szilárd bioenergia-hordozókat. A primer energia (elsődleges vagy alapenergia) olyan, megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. A szekunder (másodlagos) energia a primer energiából átalakított energia (pl. folyékony üzemanyagok, villamos energia).
Relevancia
Európában az energiaigény fokozatosan növekszik, eközben az energiaárak emelkednek, valamint ellátásbiztonsági nehézségek is felmerülhetnek. Az uniós energiapolitika három fő szempontot vesz figyelembe: az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot. Célja a fosszilis energiahordozóktól való függés, valamint az emisszió – különösen az üvegházhatású gázok kibocsátásának – csökkentése. E célok megvalósítását szolgálta a 2009/28/EK uniós irányelv, miszerint 2020-ig a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát 20%-ra kellett növelni a közösségi energiafogyasztásban. Az irányelv tagországi szinten is meghatározta az elérendő célértékeket, Magyarország esetében 13%-ot írt elő a teljes végső energiafelhasználáson belül. Hazánk Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében ennél magasabb, 14,65, míg a villamos energia vonatkozásában 10,90%-os arányt vállalt. A megújuló erőforrások használata, illetve az azokra való átállás jelenleg jellemzően többletköltségekkel jár a gazdasági szereplők számára. A támogatandó tevékenységek között hangsúlyos a zöldenergia előállítása. Ez a biomassza, a biogáz, a geotermikus, a víz-, a nap- és a szélenergia, valamint a mezőgazdasági melléktermékek energiafelhasználáson belüli arányának növelését jelenti. Ehhez a megújuló energiaforrásokhoz köthető technológiák támogatása, beruházások növelése szükséges.
Elemzés
Hazánkban 2004 és 2013 között a megújuló energia részesedése 4,4-ről 16,2%-ra emelkedett, 2012-ben és 2013-ban már meghaladta a 2020-ra kitűzött 14,65%-os célértéket. A 2013-as csúcsértékről 2018-ra 12,5%-ra csökkent, azóta hullámzóan alakult. A 2022-es 15,2% ismét meghaladja a célértéket. A teljes energiatermelésen belül a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból termelt energia mennyisége 2005 és 2022 között megkétszereződött. A megújuló energiaforrásokat elsősorban a hő- és villamosenergia-termelésben, illetve kisebb részben bioüzemanyagként hasznosítjuk. A megújuló alapú energiatermelésünkben nagyon jelentős, bár az utóbbi években mérséklődött a biomassza dominanciája. A teljes megújuló termelésen belüli részesedése 2005 és 2021 között 91-ről 62%-ra csökkent. A jelzett időszakban a legnagyobb bővülés a bioüzemanyagok termelését jellemezte, amely 0,1 PJ-ról 20,4 PJ-ra növekedett, részesedése pedig 0,1-ről 14,4%-ra. 2005 óta a biogázalapú energiatermelés részesedése 0,4-ről 2,9%-ra, a napenergiáé 0,1-ről 12,5%-ra emelkedett. Csökkent viszont a geotermikus (5,1-ről 4,9%-ra) és a vízenergia részesedése (1,0-ről 0,4%-ra), habár a mennyiséget tekintve növekedett a termelésük. Hazánkban a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból termelt villamos energia mennyisége 2000 óta közel harmincszorosára bővült. Ugyanezen idő alatt a megújuló alapú villamos energia aránya a teljes felhasználásból 0,6-ről 15,3%-ra emelkedett. A megújuló alapú villamosenergia-termelés 2003-tól vált intenzívvé, a működési támogatások egyik formája, a kötelező átvételi rendszer (KÁT) ösztönző hatására. 2017. január 1-jétől a Megújuló Energia Támogatási Rendszer (METÁR) van érvényben, amely szintén a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatására szolgál. Az évek során a megújuló alapú termelés (és részarány) ingadozásai szorosan kötődtek a KÁT változásaihoz. Megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia mennyisége 2000 és 2022 között 243,6 gigawattóráról 7662 gigawattórára emelkedett. A termelésben a napenergia a legjelentősebb 61,8%-os részaránnyal. A biomassza 22,1%-os részesedésével a második, a szélenergia 8%-kal a harmadik helyen állt.
Nemzetközi kitekintés
2022-ben a megújuló energiaforrásokból termelt energia az EU27_2020 teljes energiafelhasználásának 23%-át adta. A tagországok közül Svédországban volt a legmagasabb a megújuló energiaforrások hasznosításának aránya (66%), majd Finnország (47,9%) és Lettország (43,3%) következett. A magyarországi érték a hatodik legalacsonyabb volt, 7,8 százalékponttal elmaradva az uniós átlagtól. A megújuló energiaforrásokat legcsekélyebb mértékben Írország (13,1%), Málta (13,4%), és Belgium (13,8%) hasznosította.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.