Definíciók

A keletkezett hulladék alatt egy adott állam területén képződő bármely anyag vagy tárgyak összességét értjük, amely(ek)től birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról). Az egy főre jutó települési hulladék indikátora a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék (többnyire irodákban, szolgáltatóknál, intézményekben keletkező, összetételében vegyes vagy elkülönítetten gyűjtött, de nem termelésinek minősülő hulladék) egy főre jutó mennyiségét mutatja. A háztartási hulladék a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint lomhulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot. A háztartási hulladékhoz jellegében és összetételében hasonló hulladék az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik.

Relevancia

A hulladékgazdálkodás területén cél a hulladékok keletkezésének minimalizálása. Ez hatékonyabb alapanyag-felhasználással és az újrafeldolgozás magasabb arányával érhető el. A hulladékok keletkezését úgy is lehet csökkenteni, hogy az anyag- és energiaáramlások mentén elősegítjük a gazdasági tevékenységek összehangolását, azaz az egyik termelési folyamatban keletkező anyag- és energiahulladék legyen a következő folyamat inputja. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia rávilágít arra, hogy a zárt anyagciklusok kialakítása, hasznosítás révén a korábban hulladékként jelentkező anyagok a gazdaságban tovább használhatók (így az ártalmatlanítandó hulladék mennyisége csökken). A stratégia jelentős problémaként említi a hulladékkibocsátást mint a természeti erőforrásokra nehezedő terhet, és javasolja az egyebek mellett a hulladékgazdálkodásra, az ökológiai termelésre és a fogyasztásra irányuló alap- és alkalmazott kutatások támogatását.

A keletkezett hulladék GDP-re vetített aránya megmutatja, hogy a gazdaság növekedésének mekkora a hulladékterhe, azaz egységnyi GDP előállítása során mennyi hulladék keletkezik.

Elemzés

2004 és 2009 között jelentősen csökkent, majd évekig stagnált a hazánkban keletkezett hulladék mennyisége, míg 2017-ben újra emelkedni kezdett. A keletkezett hulladék összetétele 2004 és 2021 között jelentősen megváltozott: a mezőgazdasági és élelmiszeripari, illetve az ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok mennyisége jelentős mértékben mérséklődött. Ehhez hozzájárult a mezőgazdasági és az élelmiszeripari hulladék megfigyelésének módszertani változása: 2008-tól ugyanis az adatok csak a ténylegesen hulladéknak minősülő trágya, állati és növényi melléktermékek mennyiségét tartalmazzák. Az ipari hulladékok mennyisége 2010-ig folyamatosan kevesebb lett, 2018-ig kisebb ingadozások mellett stagnált, 2019 óta pedig tovább csökkent. A korábbi, jelentős csökkenéshez hozzájárult a kisebb alapanyagigényű ágazatok térnyerése a termelésben, valamint a gyártási technológiák korszerűsödése is. Az építési-bontási hulladékok mennyiségének alakulását elsősorban az építőipari beruházások mértékének változása befolyásolja, így mennyisége egyik évről a másikra jelentősen változhat. 2017-ben jelentős növekedést mutatott az ágazat, ennek megfelelően több építési-bontási hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyt adtak ki, és azóta is folyamatosan emelkedik az építési-bontási hulladék mennyisége.

A gazdasági növekedés hulladékterhe 2004-től 2016-ig csökkenő tendenciát mutatott. 2017-től kezdve kis mértékű növekedés tapasztalható. 2020-ban és 2021-ben is egy milliárd forintnyi GDP előállítása során mintegy fél tonna hulladék keletkezett. Ugyanez a szám az időszak elején 1 tonna/milliárd forint volt.

Nemzetközi kitekintés

Az unió 27 tagországát nézve évente 2 milliárd tonnát meghaladó hulladék keletkezik, amelynek több mint tizedét a települési hulladék teszi ki. A tagországok közül 2021-ben Ausztriában volt a legmagasabb az egy főre jutó települési hulladék mennyisége. Ezt követte Luxemburg, Dánia és Belgium. A 2004 óta csatlakozott kelet-közép-európai tagállamokban – Csehország kivételével – ez az érték az uniós átlagnál (527 kg/fő) kevesebb, ami többek között az alacsonyabb fogyasztással magyarázható. Hazánk egy főre jutó települési hulladékának mennyisége 2021-ben 416 kg/fő volt. A mutató értéke Romániában volt a legalacsonyabb, 27%-kal kisebb, mint Magyarországon.