Definíciók
A magyar országgyűlési választásokon való részvételi arány megmutatja, hogy a szavazásra jogosultak közül mekkora azok aránya, akik részt vesznek a választáson.
Relevancia
A fenntartható társadalom az életminőség folytonos javítására törekszik, amely magában foglalja az egészséget, az anyagi, valamint a szociális jólétet, azon belül pedig a demokratikus jogokat. A demokrácia működését illetően az állampolgári aktivitás lényeges mutató az állam számára. Ezen belül a politikai aktivitásnak a legalapvetőbb formája az országgyűlési választásokon való részvétel, az állampolgárok ugyanis a választáson, népszavazásokon való részvétellel nyilváníthatják ki véleményüket a társadalom egészét érintő döntésekről.
Elemzés
2022-ben a szavazásra jogosultak 70,2%-a vett részt a választásokon, ez megegyezik a 2018-as adattal. A legmagasabb részvétel a 2002-es parlamenti választás első fordulójában volt, ez 0,3 százalékponttal haladta meg a 2022-es arányt. A legalacsonyabbat – 57%-os arányt – 1998-ban mérték, a többi évben a részvétel meghaladta a 60%-ot. A választási részvétel tekintetében jelentős területi különbségeket figyelhetünk meg. 2022-ben a legmagasabb arányban ismételten Budapesten képviseltették magukat a szavazók (75,3%). A budapesti részvételi aránytól nem sokkal maradt el a Vas vármegyei, ott a választók 74,8%-a ment el szavazni. Legkevesebben, a választásra jogosult lakosság 64,7%-a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében vett részt a választásokon.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.