Definíciók
Az energiaimport-függőség százalékban kifejezett mutatója azt fejezi ki, hogy egy adott ország milyen mértékben szorul importból származó energiaforrásokra a hazai energiaigények teljesítése érdekében. Az indikátort úgy számoljuk ki, hogy a nettó import mennyiségét elosztjuk a bruttó belföldi energiafelhasználás (amelybe ez esetben a készletfelhalmozás is beleértendő) összegével. A nettó import az összes import és az összes export különbözete. Az energiafüggőség negatív előjelű is lehet nettó exportőr esetében, a 100% fölötti pozitív érték pedig készletfelhalmozásra utal. A primer energia (elsődleges vagy alapenergia) olyan, megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. A szekunder (másodlagos) energia a primer energiából átalakított energia (pl. folyékony üzemanyagok, villamos energia). Kiadványunkban a nukleáris energiát hazai termelésűnek tekintjük, amely egyaránt magában foglalja az atomerőművi villamos energiát, valamint a közvetlen hőhasznosítást. A megújuló és a hulladékból termelt energia összetevői: biogáz, biomassza, bioüzemanyag, víz, szél, geotermikus energia, napkollektorral termelt hőenergia, fotovoltaikus villamos energia, valamint kommunális és ipari hulladék.
Relevancia
A fosszilis energiahordozók használata, az energiahordozók importja és az ebből fakadó ellátásbiztonsági kockázat energiagazdálkodásunk számára jelentős feladatokat határoz meg. Az ellátás biztonságossá tételéhez egyrészt elengedhetetlen a megújuló energiahordozók arányának – lokális adottságoknak megfelelő – növelése, másrészt az egyirányú függőség csökkentése, az importforrások diverzifikálása. Az Európai Unió klíma- és energiacsomagjának célkitűzése mellett az esetenként globális kihatással is bíró regionális konfliktusok növekvő száma is rámutat, az energiaimport-függőség csökkentésének fontosságára, és az energiahatékonyság fokozásában rejlő lehetőségekre.
Elemzés
Hazánk energiaellátásának jelentős hányadát importból fedezi, a 2022. évi adatok alapján a bruttó belföldi felhasználás 64,2%-a származott behozatalból. Az ezredforduló óta Magyarország energiaimport-függősége jellemzően az uniós átlag fölötti, a 2019-es rekordértéknél 15 százalékponttal haladta meg a 2000. évit. Magyarország hagyományos energiahordozó-készleteinek (szén és szénhidrogének) kitermelése a gazdasági helyzet változásának hatására visszaesett a 2021. évi jelentős gázáremelkedést megelőző évtizedekben, a kitermelés újraindítása viszont nem összeegyeztethető a fenntarthatósági és klímacélokkal. A belföldi energiatermelés összetételét tekintve 38,3%-kal a nukleáris energiáé a vezető szerep, aránya viszonylag állandó. A megújuló és a hulladékból termelt energia részesedése 33,4%, ez hőértékben kifejezve több, mint négyszeresére bővült 2000 óta. Utóbbi főként a biomassza egyre növekvő hasznosításából ered, amely számos hőerőműben a szén helyébe lépett tüzelőanyagként. A biomassza hasznosítása azonban csak akkor járul hozzá a fenntarthatóság előmozdításához, ha a termelése is fenntartható módon történik, például kifejezetten energetikai célra nemesített növényfajták és telepített ültetvények hasznosításával, nem pedig természetes erdőterületek megújítás nélküli tarvágásával. A kőolaj és kőolajtermékek, a földgáz, valamint a szén termelése hőértékben számolva 36, 52, illetve 73%-kal csökkent 2000 óta. Magyarországon mára a széntermékek közül csak a lignit energetikai hasznosítása jelentős.
Nemzetközi kitekintés
2000 óta valamennyi évben az EU-ban felhasznált energia több mint fele importból származott. 2022-ben az uniós tagállamok közül 18 országban haladta meg az energiaimport-függőség mértéke az 50%-ot. A legmagasabb függőségi aránnyal jellemezhető államok Málta (99%), Ciprus (92%) és Luxemburg (91%) voltak. A legalacsonyabb értékekkel Észtország (6%), Svédország (27%), valamint Románia (32%) bírtak. Magyarország függősége 1,7 százalékponttal magasabb volt az EU27_2020 átlagánál, ezen értékkel az uniós középmezőnyben helyezkedünk el.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.