Definíciók

A javasolt szűrővizsgálatok tekintetében a http://daganatok.hu/rakszures/szurovizsgalatok honlapon szereplő ajánlásokat, illetve az 51/1997.(XII.18.) NM-rendeletet vettük figyelembe.

A jövedelmi kvintiliseket az egy főre jutó nettó ekvivalizált háztartási jövedelem alapján képeztük. Az ekvivalizált jövedelem a háztartás havi nettó jövedelmének és az ekvivalens háztartáslétszámnak a hányadosa (amelyhez az adott háztartásban egy 18 év feletti személyre 1, a további legalább 14 éves személyekre 0,5, a 14 év alatti személyek mindegyikére 0,3 a súly).

Az adatok forrása az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF, illetve EHIS – European Health Interview Survey). Az EU-harmonizált felvételre eddig három hullámban, 2009-ben, 2014-ben és 2019-ben került sor.

Relevancia

Magyarországon a halálozási statisztikákban a keringési rendszer betegségei és a daganatos megbetegedések vezető helyen állnak, így a korai felismerést és kezelést lehetővé tevő szűrővizsgálatoknak kiemelt jelentőségük van.

Mivel az egészség megőrzésének leghatékonyabb módja a megelőzés és az egészségfejlesztés, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia hangsúlyt fektet az egészségtudatos magatartás támogatására. Az egészségtudatos magatartás – azáltal, hogy növeli az emberi tőkén keresztül a gazdasági és a társadalmi erőforrásokat, és csökkenti az egészségügyi rendszer leterheltségét – javítja a nemzeti erőforrások fenntarthatóságát. Ennek egyik fontos eleme a prevenciós programokon és szűréseken való részvétel. A keretstratégia támogatja mindazon szervezetek tevékenységét, amelyek a lakosság egészségi állapotának javítását prevenciós programok és szűrővizsgálatok szervezésén keresztül kívánják elérni.

Elemzés

A betegségek korai felismerését és kezelését lehetővé tevő szűrővizsgálatok közül az orvosi ellátás során végzett/végeztetett rutinvizsgálatok (vérnyomás-, koleszterinszint-, vércukorszintmérés) tekintetében pozitív változás figyelhető meg 2009 és 2019 között, ezek a vizsgálatok a lakosság egyre nagyobb hányadát fedték le.

Kevésbé egyértelmű a helyzet a személyes döntést igénylő vizsgálatoknál. A 2019-ben végrehajtott felvétel szerint a megelőző 12 hónapban mammográfiai vizsgálaton (emlőszűrésen) a 45‒65 éves nők több mint egyharmada vett részt, ez az arány azonban alacsonyabb a 2009-es értéknél. A szűrés a korosztály számára népegészségügyi szűrővizsgálat keretében kétévente javasolt. 2009-ben és 2014-ben a korosztály 66, 2019-ben 62%-a tett eleget ennek az ajánlásnak.

2009-hez képest az évente javasolt méhnyakrákszűrésen való részvételi arány a 15 éves és annál idősebb nők körében ugyanakkor növekvő tendenciát mutat, de még mindig a nők alig több mint harmadát érinti. Országos szűrővizsgálat háromévente biztosított a 25–65 éves nők számára. 2009-ben az érintett korosztály 68, 2014-ben 75, 2019-ben 77%-a vett részt méhnyakrákszűrésen a felvételt megelőző három éven belül.

Prosztatarákszűrésen az 50 év feletti férfiak mindössze egyötöde jelent meg a felvételt megelőző 12 hónapban, holott az minden 50 év feletti férfinak évente javasolt (erre a szűréstípusra csak az ELEF, 2019-ből van adat).

A vastag- és végbéldaganat szűrésére szolgáló székletteszt és tükrözés (az előbbit évente, az utóbbit néhány évente javasolják az ötven feletti korosztálynak) terén 2009 és 2019 között fokozatos javulás figyelhető meg, ugyanakkor 2019-ben a korosztály még mindig csak egytizedének volt széklettesztje a felvételt megelőző 12 hónapban, és 19%-uk vett részt tükrözésen a felvételt megelőző öt éven belül.

A személyes döntést igénylő szűrővizsgálatokon való részvétel függ az iskolai végzettségtől és a jövedelemtől is. A legalább érettségizettek minden vizsgálattípuson nagyobb arányban vettek részt, közülük a felsőfokú végzettségűek képviseltették magukat a legnagyobb arányban. Az iskolai végzettség szerinti különbség a méhnyakrákszűrés esetében a legjelentősebb: 2019-ben a felsőfokú végzettségű nők két és félszer nagyobb arányban vettek részt ilyen szűrésen, mint a legfeljebb nyolc általánost végzettek (49 és 19%). A jövedelemmel kapcsolatban is elmondható, hogy a felső jövedelmi kategóriába tartozók végeztettek a legnagyobb arányban szűrővizsgálatokat. A székletvérvizsgálatnál és a méhnyakrákszűrésnél a legjelentősebb, közel kétszeres a szélső jövedelmi csoportok közti különbség a részvételi arányokban (az előbbinél 17 és 8%, az utóbbinál 52 és 29%).

Nemzetközi kitekintés

Európai összehasonlításban a főbb rákszűréstípusok (mammográfia, méhnyakrákszűrés, székletvérvizsgálat) közül a méhnyakrákszűrés hazai helyzete a legjobb, Magyarországon az uniós átlagnál nagyobb arányban vettek részt a nők ilyen vizsgálaton a survey felvételét megelőző 12 hónapban (36 és 30%). A méhnyakrákszűrésen részt vevők aránya nemzetközi viszonylatban is alacsony, a legjobb helyzetű Csehországban is csak 56%.

A nők körében leggyakoribb ráktípus, az emlőrák kétévenkénti szűrővizsgálata nemzetközi viszonylatban is elterjedtebb: a legjobb helyzetben lévő Svédországban a 45–64 éves nők 96%-a vett részt két éven belül ilyen vizsgálaton, az uniós átlag pedig 61%. Magyarországon a részvételi arány az uniós átlaghoz közeli, 62%-os.

Az egyre gyakoribbá váló vastag- és végbéldaganat szűrésére szolgáló, 50 év felett évente javasolt székletteszt, székletvérvizsgálat a megfigyelt szűrővizsgálatok közül a leginkább elhanyagolt: az unióban 20% volt az egy éven belül ilyen vizsgálaton megjelent 50–74 éves személyek aránya, a legjobb helyzetben lévő Ausztriában is csak a korosztály 39%-át tesztelték. Magyarországon jóval az uniós átlag alatti arányban (11%) végezték el ezt a vizsgálatot.