Definíciók
A szegénységi arány megadja a mediánjövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők arányát a teljes népességre vetítve. A mediánjövedelmet úgy kapjuk meg, hogy jövedelmük alapján sorba rendezzük a személyeket, és az az összeg lesz a mediánjövedelem, amely alatt és fölött a sorba rendezés után ugyanannyi személy található. Tartós szegénységi arány: olyanok tartoznak ebbe a csoportba, akik a medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban éltek az adott és a megelőző három évből legalább két másik évben.
Relevancia
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megállapítja, hogy a leszakadó társadalmi csoportok és térségek kiemelt kezelése, a szegénység visszaszorítása a kormányzat részéről nemcsak az emberi erőforrások fejlesztése, hanem a társadalmi integráció szempontjából is fontos. A stratégia a jövedelemegyenlőtlenséget a nemzet állapotáról, fejlődéséről képet adó fontos mutatóként említi. A szegénység elleni küzdelem az Európa, 2020 stratégiai dokumentumában is prioritásként szerepel. Különösen fontos a figyelem ráirányítása a veszélyeztetett társadalmi csoportok (munkanélküliek, szegények, fogyatékosok, betegek, romák stb.) jövedelmi helyzetére, hiszen náluk a többi társadalmi csoporténál jelentősebb a szegénység és annak kockázata. A keretstratégia szerint a szegénység vagy az etnikai alapú társadalmi kirekesztettség az egyik legsúlyosabb akadálya a szolidáris, tudásalapú, egészséges társadalom megteremtésének. Ezért komplex, többek között oktatási és képzési, egészségügyi, gazdaságfejlesztési, valamint lakhatási programok szükségesek. A jelenséget a jövedelmi szegénység relatív mutatója alapján vizsgáljuk, amely a legrégebbi az Európai Unió országai által használt közös mutatók közül.
Elemzés
A szegénységi arányt tekintve Magyarországon az EU-átlagnál évek óta jobb a helyzet. A mutató értéke 2010 után növekedett, majd 2015-től évről évre csökkent. 2022-ben a lakosság 12,1%-a élt a szegénységi küszöb alatt, ami 0,5 százalékpontos csökkenést jelent 2021-hez képest. A szegénységi arány értéke hazánkban a második legkisebb (Szlovéniával megegyezően) az unióban. A nemek szerinti eltérés hazánkban nagyobb volt a tagállamok átlagánál, a férfiak 11,6%-a, míg a nők 12,6%-a számított jövedelmi szegénynek 2022-ben. A tartós szegénységben élők aránya 4,9-ről 4,4%-ra csökkent 2021-hez képest. A korcsoportokat tekintve az átlagot az 50 felettiek szegénységi aránya haladta meg jelentősebb mértékben. A legnagyobb arányban az 50–64 évesek között találhatók szegénységben élők. A 65 évesek és annál idősebbek szegénységi aránya 15,4-ről 13,4%-ra csökkent egy év alatt.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unióban 2022-ben a lakosság 16,5%-a élt a relatív jövedelmi szegénységi küszöb alatt. A szegénységi arány meglehetősen stabil volt 2005 és 2010 között, 16,4, illetve 16,5%, 2011 óta azonban kismértékben növekedett. 2022-ben a szegénység tekintetében az Európai Unió országai közül Bulgária (22,9%), Észtország (22,8%) és Lettország (22,5%) voltak a legkedvezőtlenebb helyzetben. A legalacsonyabb értéket Csehországban (10,2%), Szlovéniában (12,1%) és hazánkban (12,1%) mérték.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.