Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Rendőrség létszámadatai tartalmazzák a visszafoglalkoztatási kötelezettséggel érintett belső (GYES/GYED, külszolgálat, illetmény nélküli szabadság, felmentés feladatteljesítés alól/hely kijelölésével) és külső rendelkezési állományban (vezényelve a Terrorelhárítási Központhoz, a Nemzeti Információs Központhoz, a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz, a Belügyminisztériumhoz, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, a Rendvédelmi Technikumokhoz, egyéb szervekhez) lévők, valamint a tisztjelölti jogviszonyban foglalkoztatottakat is.

Definíciók

A rendőrség létszámadatai tartalmazzák a visszafoglalkoztatási kötelezettséggel érintett belső (GYES/GYED, külszolgálat, illetmény nélküli szabadság, felmentés feladatteljesítés alól/hely kijelölésével) és külső rendelkezési állományban (vezényelve a Terrorelhárítási Központhoz, a Nemzeti Információs Központhoz, a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz, a Belügyminisztériumhoz, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, a Rendvédelmi Technikumokhoz és egyéb szervekhez) lévők, valamint a tisztjelölti jogviszonyban foglalkoztatottakat is.

Relevancia

A lakosság szubjektív biztonságérzetének fenntartása és javítása, valamint a bűncselekmények és a személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetek számának csökkentése a társadalmi fenntarthatóság fontos része, ezért a mutató a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia kiemelt indikátora.

Elemzés

2000 és 2023 között 29,79%-kal, 292-ről 379 főre nőtt a 100 ezer főre jutó rendőrök száma. 2007-ig arányuk kisebb ingadozásokkal csökkent.

Miután hazánk 2007-ben belépett a schengeni egyezményt alkalmazó országok körébe, a magyar–osztrák, a magyar–szlovén és a magyar–szlovák határ 1111,5 km hosszán megszűnt a határellenőrzés. A magyar–horvát, a magyar–román, a magyar–szerb és a magyar–ukrán 1103,7 km hosszú határszakasz egyben külső schengeni határ lett. A schengeni egyezményhez való csatlakozáskor, 2008. január 1-jével az eddig önálló szervezetként működő határőrség a rendőrségbe integrálódott, a rendőrség átvette a határőrizeti feladatokat és a határőrségnél szolgálatot teljesítő személyi állomány jelentős részét. Az előzőek miatt 2008-ban 22,18%-os növekedés volt tapasztalható a 100 ezer főre jutó rendőrök számában (275-ről 336 főre).

2015-től ismét bővítésre került a rendőrség létszáma, 2018-ra 407 rendőr jutott 100 ezer főre. Az Eurostat háromévente közölt adatai alapján hazánkban a 100 ezer főre jutó rendőrök száma minden alkalommal meghaladta az uniós átlagot. 2016-ban az EU-átlag 318, Magyarországon 379 fő, 2017–2019-es évek átlaga az unióban 334, Magyarországon 401 fő, 2018–2020-ban az EU-átlag 334, hazánkban 399 fő, 2019–2021-ben az uniós átlag 335, Magyarországon 392 fő volt.

Nemzetközi kitekintés

Összességében az Európai Unióban 298 lakosra jutott egy rendőr, hároméves átlagban (2019–2021) 335 rendőr 100 ezer lakosra. Az érték némileg nőtt az előző hároméves átlaghoz képest (2018–2020-ban 100 ezer lakosra 333 rendőr jutott). Az országok között azonban nagyok voltak az eltérések. A 100 ezer lakosra jutó rendőrök száma Finnországban (135) volt a legalacsonyabb, ezt követte Dánia (193) és Lettország (233). Hét EU-tagállamban ez a szám meghaladta a 400-at. A legmagasabb értékeket Cipruson (548), Görögországban (517) és Horvátországban (506) jegyezték fel. Mindazonáltal a nemzetközi adatok összehasonlításakor figyelembe kell venni, hogy az egyes országokban eltérően határozzák meg a rendőrség feladatkörét, ezzel a rendőr fogalmát.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.