Definíciók

A női-férfi kereseti rést Magyarországon a teljes munkaidőben alkalmazásban álló nők és férfiak havi bruttó átlagkeresetének hányadosaként számítjuk ki. A mutató értékének meghatározása során a teljes nemzetgazdaságon belül az alkalmazottal rendelkező vállalkozásokat, a nonprofit szervezeteket és valamennyi költségvetési intézményt figyelembe vesszük.

Az EU-ban alkalmazott nemek közötti kereseti rés a nők és a férfiak egy órára jutó bruttó átlagkeresete közötti eltérést mutatja a nemzetgazdaságban, a mezőgazdaság, a közigazgatás, a védelem és a kötelező társadalombiztosítás gazdasági ágai nélkül, a legalább 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek körében.

A kétféleképpen számított kereseti rés között látható különbség magyarázata egyrészt az Eurostat és a hazai vonatkozási kör eltérése, másrészt az, hogy a havi bruttó keresettel számított hazai mutató tartalmazza a nem havi rendszerességgel fizetett prémiumokat, jutalmakat és egyéb kereseti elemeket, míg az órakereset segítségével számított uniós mutató nem tartalmazza ezeket.

Relevancia

A nők és férfiak közötti bérkülönbségek mérésére szolgáló mutatók kiemelt jelentőségűek az esélyegyenlőség vizsgálatában. Az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelve nemcsak a hazai joggyakorlatban jelenik meg, hanem az uniós bértranszparencia irányelv egyik alapkövetelménye, továbbá szerepel az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között is.

Elemzés

A nők és a férfiak keresetében megmutatkozó különbség mögött a foglalkoztatási jellemzők eltérései (pl. életkor, iskolai végzettség) húzódnak meg. A diszkrimináció tényének mérésére nincs sem a hazai, sem a nemzetközi gyakorlatban általánosan elfogadott statisztikai módszer, ezért a bérkülönbség számszerűsítésére a férfi és női átlagkeresetek eltérésén alapuló aggregált mutatót használunk, amely nem szűri ki a foglalkozási jellemzők eltéréseit.

2010-ben az alkalmazásban álló férfiak és nők havi bruttó átlagkeresete alapján számolt kereseti rés 14,8%-ot, míg 2024-ben 14,4%-ot tett ki. A különbség az egy évvel korábbi (2023-as) adathoz képest 1,6 százalékponttal csökkent. A vállalkozói szférában 14,6, a nonprofit szektorban 10,5, a költségvetésben pedig 17,0% volt a kereseti rés. A költségvetésben és a nonprofit szektorban az érték jelentősen javult, a vállalkozói szférában nem változott a mutató az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A költségvetésben a kereseti különbség számottevő csökkenése mögött kormányzati intézkedések állnak. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény nyomán végrehajtott, átlagosan 32,2%-os béremelés meghatározó módon érintette a női munkavállalókat, hiszen a köznevelésben dolgozók 85%-a nő. Az egészségügyben a szakdolgozói béremelés 2024 márciusában végrehajtott második üteme átlagosan 20%-kal emelte a szakdolgozók bérét, amely szintén a nemek közötti kereseti különbség csökkenését eredményezte azáltal, hogy a szakdolgozók körében is magasabb a nők aránya. Ezek a lépések a nonprofit szektorra is hatottak, ahol az oktatási és egészségügyi ágazatok súlya miatt szintén mérséklődött a kereseti rés.

A vállalkozói szektorban – a nemzetközi folyamatokhoz hasonlóan – a pénzügyi szolgáltatások területén volt a legnagyobb a kereseti rés (33,2%). A második legmagasabb kereseti réssel rendelkező művészet, szórakoztatás, szabadidő ágban (30,3%) azonban valamelyest csökkent. Az átlagnál jóval magasabb volt a rés a férfiak javára a legtöbb alkalmazásban állót foglalkoztató feldolgozóiparban (22,3%) is, melynek egyik oka a pótlékok közötti különbség: a férfiak esetében nagyobb volt azok aránya, akik részesültek pótlékokban, illetve a pótlékok átlaga is magasabb volt. Összességében csak két ágban volt alacsonyabb a férfiak bruttó átlagkeresete a nőkénél: az építőiparban és a szállítás, raktározás területén (-6,4, illetve -2,1%). Ezekben az ágazatokban a dolgozó nők nagyobb része kvalifikáltabb munkát igénylő álláshelyet tölt be, mint az ugyanitt dolgozó férfiak.

Nemzetközi kitekintés

A női-férfi kereseti rés mérésének uniós gyakorlata az egy órára jutó rendszeres keresetben meglévő különbségeket mutatja. 2023-ban hazánkban a mutató 17,8% volt, ami meghaladta az Európai Unió 27 tagországára számított 12,0%-os értékét, ez alapján az uniós országok sorrendjében a negyedik legnagyobb kereseti réssel rendelkező helyet foglaltuk el. Az Európai Unióban a kereseti rés 2012 óta folyamatosan csökken, de a tagállamok körében jelentős a mutató szóródása.