Definíciók
A külkereskedelmi termékforgalmi egyenleg a kiviteli és a behozatali forgalom értékének különbségét, az áruforgalom egyensúlyát mutatja be. A külkereskedelem relatív egyenlege az egyenleg és a termékexport egymáshoz viszonyított aránya, a külkereskedelmi passzívum, illetve aktívum relatív nagyságát fejezi ki.
Relevancia
A mutatószám kifejezi a kiviteli és a behozatali forgalom értékének különbségét és az áruforgalom egyensúlyát. A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege a GDP és a folyó fizetési mérleg fontos eleme. Rámutat az ország nemzetközi beágyazottságára, a kereskedelmi kapcsolatok stabilitása és az elért eredmények révén a gazdasági teljesítmény fenntarthatóságára, és közvetve annak társadalmi hozadékaira (pl. exportpiachoz köthető foglalkoztatottság).
Elemzés
A 2008-as pénzügyi válság kirobbanása után a belföldi felhasználás stagnálása, majd visszaesése mellett a külkereskedelmi egyenleg látványosan javult. Az egyenleg javulásának fő oka a fogyasztási célú import csökkenése és a híradástechnikai, majd a hazai autógyárak kapacitásának kiépülésével az autóipari termékek exportjának felfutása. A 2010-es években az import- és exportforgalom egyaránt folyamatosan nőtt. A külkereskedelmi egyenleg többlete 2016-ban érte el a csúcspontját 9,7 milliárd eurós értékkel. A következő három évben az export euróértékének növekedése elmaradt az importétól. 2020-ban az importcsökkenés nagyobb volt az exporténál, így a külkereskedelmi aktívum átmenetileg nőtt. 2021-ben azonban a kínálati problémák, az energia drágulása, valamint a keresletélénkítő gazdaságpolitika hatására az import növekedési üteme jóval meghaladta az exportét, ami az egyenleg jelentős romlását vonta maga után. A gazdasági kilábalást 2022-ben tovább nehezítette az akadozó alapanyag- és alkatrészellátás, valamint az orosz–ukrán háború kitörése miatt bekövetkező energia- és nyersanyagárak további, immár ugrásszerű emelkedése. Ebben az évben a behozatal értéke számottevően nőtt, az exporté viszont közel 10 százalékponttal kisebb mértékben, ami rekordmagas, 9,1 milliárd eurós passzívumot eredményezett. 2023-at az előző évek energiaár-növekedésének visszarendeződése és a megnövekedett infláció jellemezte. Euróban számítva a behozatal értéke csökkent, míg a kivitelé nőtt az előző évihez képest. Az egyenleg 9,0 milliárd eurós többlettel zárta az évet, ekkora összegű (18,2 milliárd eurós) mérlegjavulásra a rendelkezésre álló idősorban még nem volt példa. 2024-ben termék-külkereskedelmi többletünk tovább emelkedett, 9,5 milliárd eurót tett ki, a forgalom értéke viszont mindkét irányban (kivitelünk 3,8%-kal, behozatalunk 4,3%-kal) elmaradt az előző évitől. Az évet a globális termékkereskedelem forgalmának és volumenének óvatos növekedése jellemezte. Az USA-ban bevezetett rendkívüli vámok következményei már érzékelhetők voltak a világpiaci forgalom alakulásában, láthatóan lassították a 2024-es növekedést.
Nemzetközi kitekintés
Legfontosabb kereskedelmi partnerünk, az Európai Unió termék-külkereskedelme már a gazdasági válság előtt is jelentős mértékű hiányt mutatott, amit a válság csak felerősített. A hiány 2008-ra elérte addigi negatív csúcspontját 134 milliárd eurós értékkel. A következő három évben is passzívum jelentkezett. 2012-ben viszont az unió külkereskedelmi egyenlege 7 év után először aktívummal zárt, majd a 2013 és 2016 közötti időszakban fokozatosan növekvő többlet jellemezte. Ezt követően 2017–2018-ban csökkent, 2019–2020-ban pedig nőtt az uniós szintű aktívum. 2021-ben az EU árukereskedelmi többlete tízéves mélypontra csökkent, amit elsősorban az energiaimport értékének meredek emelkedése okozott. A 2022. évi folyamatokat döntően az orosz–ukrán háború miatt kirobbant bizonytalanság, az Oroszországgal szembeni szankciók, valamint a világszerte nagymértékű áremelkedés határozta meg. A behozatal a kivitelét jóval meghaladó mértékben nőtt, így a mérleg 436 milliárd eurós hiánnyal zárt. Az EU egyenlege 2023-ban a korábban nem tapasztalt mértékű javulás következtében pozitívba fordult át, majd 2024-ben tovább javult. Az import 2,9%-os csökkenése és az export 1,4%-os növekedése nyomán a többlet összege 142 milliárd eurót ért el.