Definíciók
A kutatás-fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál – beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket egyaránt –, valamint arra, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használják fel. A kutatás-fejlesztési ráfordításokra és tevékenységek mérésére, nemzetközi összehasonlítására használt legelterjedtebb mutatószám a GDP százalékában fejezi ki a falakon belüli K+F-ráfordítások összegét. A K+F-ráfordítás a K+F-költség és a K+F-beruházás áfa nélküli együttes összege, bármilyen hazai vagy külföldi forrásból is származik, függetlenül attól, hogy a pénzforrás eredetileg kutatásra, fejlesztésre vagy más célra állt rendelkezésre.
Relevancia
Európában a K+F-kiadások aránya elmarad a legjelentősebb globális versenytársak, mindenekelőtt Dél-Korea, Japán és az Amerikai Egyesült Államok értékeitől, ami elsősorban a vállalkozások alacsony beruházási szintjének tulajdonítható. Az európai országoknak javítaniuk kell az üzleti szféra K+F-be történő beruházásaira vonatkozó feltételein, amely lehetővé teszi, hogy az innovatív megoldások eljussanak a piacra. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szükségesnek tartja az innovációs ráfordítások növelését, és a kormány számára ajánlást fogalmaz meg, miszerint a vállalati K+F+I támogatásával a kormány nemcsak a környezeti fenntarthatósághoz, hanem a hazai kis- és középvállalkozások fejlődéséhez is hozzájárulhat. Mindez erősítheti a hazai vállalkozások versenyelőnyét, ami a többi nemzeti tőke tekintetében is kedvező hatásokkal járhat.
Elemzés
Magyarországon a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 2010-ben meghaladta az 1,0%-ot, az azt követő több mint tíz évben is alapvetően növekvő tendencia volt jellemző, majd a 2022 óta tartó folyamatos csökkenés eredményeként 2024-ben 1,3%-ot mutatott.
Nemzetközi kitekintés
2023-ban a K+F-ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya az Európai Unióban átlagosan 2,2%-ot tett ki. E stratégiailag fontos mutató tekintetében – ahogy az EU tagállamainak döntő többségében – hazánkban sem teljesült a 2030-ra kitűzött 3%-os cél. A mutató a kutatásokra hagyományosan sokat áldozó tagállamokban (Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Németországban és Svédországban) haladta meg a 3%-ot. Ezen felül még Dánia GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítása volt magasabb az Európai Uniós átlagértéknél. Ugyanakkor öt tagországban nem érte el az 1,0%-ot, és az évek óta legalacsonyabb értéket felmutató Romániában pedig alig haladta meg a 0,5%-ot. Magyarország a GDP-arányos K+F-ráfordításával az előző évhez hasonlóan a 18. helyet foglalta el az uniós tagállamok rangsorában.