Fő indikátor piktogramja
Rövid táv
Hosszú táv*
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2024-ben a magyar háztartások 9,3%-a rendelkezett valamilyen fizetési hátralékkal, amely gyakorlatilag megegyezik az uniós átlaggal.
2024-ben a gyermekes háztartások 12,0%-a, míg a gyermek nélküliek 6,7%-a rendelkezett elmaradással.

Definíciók

A hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos költségekkel hátralékban lévők aránya azt méri, hogy a háztartásnak van-e lejárt tartozása a lakással kapcsolatos kötelezettségei tekintetében. A mutató számba veszi a jelzáloghiteleket, a bérleti díjakat, valamint a rezsikiadásokat.

Relevancia

A szegénység elleni küzdelemben az anyagi nélkülözés fogalma egyre nagyobb figyelmet kapott az utóbbi időben. Az Európai Unióban alkalmazott mérőszám többféle dimenzióban vizsgálja a nélkülözést. Ennek egyik eleme a fizetési kötelezettségekkel való elmaradás mérése, amely információval szolgál a háztartások anyagi helyzetéről is.

Elemzés

2010 és 2024 között a fizetési hátralékkal küzdő háztartások aránya Magyarországon 24-ről 9,3%-ra csökkent, így mára gyakorlatilag megegyezik az Európai Unió átlagával. A mutató javulása a háztartások fizetőképességének erősödését és a fizetési fegyelem javulását tükrözi. A vizsgált időszakban a fizetési hátralékkal rendelkezők aránya a gyermekes háztartások körében nagyobb mértékben visszaesett, ugyanakkor továbbra is meghaladja a gyermek nélküliekét. Míg 2010-ben ez a különbség 2,2-szeres volt, addig 2024-re 1,8-szeresére mérséklődött, ennek ellenére a gyermekes háztartások továbbra is sérülékenyebb helyzetben vannak. Ez összefügg azzal, hogy több eltartottal nagyobb a háztartás kiadási terhe, és így nagyobb az esélye a fizetési nehézségek vagy elmaradások kialakulásának. 2024-ben a gyermekes háztartások körében az elmaradással rendelkezők aránya 12%, a gyermek nélkülieké 6,7% volt.

Nemzetközi kitekintés

2024-ben a fizetési hátralékkal rendelkező háztartások aránya az Európai Unióban 9,2% volt, ami lényegében megegyezett a hazai átlaggal. A mutató ezzel az országot a középmezőnybe sorolja, így kedvezőbb helyzetben van, mint több dél- és kelet-európai tagállam. 2024-ben a legkedvezőbb helyzetben Csehország (3,4%), Hollandia (3,9%) és Lengyelország (4,2%) volt, ezekben az országokban a fizetési hátralék előfordulása alacsony, a háztartások pénzügyi stabilitása erős. A legmagasabb arány Görögországban (43%), Bulgáriában (19%) és Romániában (15%) fordult elő, ami súlyosabb lakossági fizetési nehézségeket jelez.