Definíciók
Internet
Az internet egy hálózati infrastruktúra, amelynek segítségével bármely számítógép vagy mobileszköz egymással kommunikálhat mindaddig, míg a világhálóra vannak kapcsolódva.
A széles sávú internetkapcsolatot a nagy adatátviteli sebesség jellemzi. A széles frekvenciasáv rendelkezésre állása biztosítja a gyors információátvitelt, amelyről a technológia a nevét is kapta.
Az internet eléréséhez az alábbi széles sávú hálózati kapcsolatok jellemzők:
Helyhez kötött széles sávú kapcsolatok
– vezetékes xDSL (ADSL, SHDSL, VDSL stb.), kábel modem, optikai kábel;
– vezeték nélküli technológiák: műholdas internet, WIFI.
Nem helyhez kötött mobil-szélessávú kapcsolatok
– mobiltelefon-hálózaton keresztül megvalósuló kapcsolatok, legalább 3G- (pl.: UMTS) hálózatokhoz kapcsolódnak, amelyek SIM-kártyát vagy USB-kulcsot használnak a hálózattal való csatlakozásra.
Az adatok forrása a „Felmérés a háztartások és az egyének információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközhasználatáról” című (OSAP 2003), évenként végrehajtott, önkéntes lakossági adatfelvétel. A hazai felmérés kérdőíve az unióban alkalmazott modellkérdőív tartalmával és módszertanával harmonizáltan került kialakításra. 2022-től az EU-modellkérdőív változása miatt a széles sávú, ezen belül a helyhez kötött széles sávú és a mobil-szélessávú internet-hozzáférés arányára vonatkozó nemzetközi adatok nem állnak rendelkezésre.
A felvétel célsokaságát a magyarországi lakcímmel rendelkező, 16–74 év közötti magánháztartásokban élő személyek és háztartásaik képezik. Egy háztartás többféle internetkapcsolattal is rendelkezhet.
Relevancia
Az információs társadalom fejlődésének egyik alapvető feltétele az infokommunikációs infrastruktúra, ezen belül a nagyobb adatátviteli sávszélességet biztosító hálózatok kiépítése, illetve a jelenleg működő technológiák korszerűsítése.
Az interneten keresztül elérhető szolgáltatások körének folyamatos bővülése miatt szükségessé vált a nagyobb sávszélességgel működő, és gyorsabb elérést biztosító technológiák rendelkezésre állása a felhasználók számára. Az internethasználat minőségét alapvetően meghatározza a szolgáltatás során igénybe vehető elérési sebesség nagysága. Az internethasználat fejlődését a széles sávú internetelérés, ezen belül is a nagyobb adatátviteli sávszélességet biztosító hálózatok folyamatos terjedése jellemzi.
Elemzés
Magyarországon 2010 óta folyamatosan emelkedik a háztartások internet-ellátottsága, ezen belül is a minőségi és gyors elérést biztosító széles sávú kapcsolatok aránya: 2010-ben még csak minden második háztartás rendelkezett széles sávú internettel, 2024-ben arányuk megközelítette a 95%-ot.
A hazai háztartásokban továbbra is jellemzőbb a helyhez kötött széles sávú kapcsolattípus használata, amely 2024-ben 86% volt. Az elmúlt másfél évtizedben a gyors technológiai fejlődés eredményeként a mobilnet kapcsolatok terjedésében tapasztalható a dinamikusabb növekedés. 2010-ben a hazai háztartások mindössze 2,8%-a, 2024-ben már 80%-a érte el a világhálót mobil széles sávon keresztül.
2021 óta a háztartások széles sávú internetellátottsága 4 százalékponttal nőtt. A bővülés elsősorban a gyermek nélküli háztartások internetellátottságának növekedését tükrözi, körükben 2021 óta 5,2 százalékponttal nőtt a széles sávú interneteléréssel rendelkező háztartások gyakorisága, így 2024-ben elérte a 93%-ot. A gyermekes háztartások körében a széles sávú internet-ellátottság már 2014-ben elérte a 90%-ot – akkor még a helyhez kötött széles sávú kapcsolattípusnak köszönhetően -, 2021 óta ez az arány 99%-os.
2014 és 2024 között a mobil szélessávú internet-hozzáférés aránya a gyermekes és gyermek nélküli háztartásokban jelentős és közel azonos mértékben nőtt (49 és 52 százalékponttal). Az internet-hozzáféréssel rendelkező gyermekes háztartások 90%-a használt 2024-ben mobil-szélessávú technológiát, ami közel 5 százalékponttal nagyobb volt az országos átlagnál (85%).
Nemzetközi kitekintés
2024-ben az Európai Unió tagországainak háztartásaiban az internet-hozzáférés aránya 87 és 99% között alakult, az átlag 94% volt. 2010 és 2024 között az unióban az éves átlagos növekedés mértéke 1,8, míg a hazai 2,6 százalékponton alakult. A tagországok közül a világháló elérése a holland és luxemburgi háztartásokban volt a leggyakoribb (99%), míg Görögországban a legalacsonyabb (87%). Magyarország és Ciprus mutatója közel azonos, megközelíti a 95%-ot, ezzel az értékkel az uniós országok rangsorában a középső harmadban foglaltunk helyet.