Definíciók
A körforgásos anyagfelhasználási arány megmutatja, hogy a felhasznált erőforrásoknak mekkora része származik újrahasznosított hulladékanyagból, megtakarítva ezzel az elsődleges nyersanyagok kitermelését. A mutató a körforgásos gazdaságra vonatkozó európai uniós ellenőrzési keresztrendszer része. A magasabb körforgási arány azt jelenti, hogy több másodlagos anyag helyettesíti az elsődleges nyersanyagot, így csökken az elsődleges anyag kitermelésének környezeti hatása.
A körkörös anyagfelhasználást, az Eurostat becslési eljárásai alapján, a hazai hasznosító üzemekben újrahasznosított hulladék mennyisége, mínusz az importált, hasznosításra szánt hulladék, plusz az exportált, külföldre hasznosításra szánt hulladék eredményeként határozzák meg.
Relevancia
Az Európai Bizottság 2020 márciusában fogadta el az új, körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet. Az EU körforgásos gazdaságra való átállása csökkenti a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, fenntartható növekedést és munkahelyeket teremt. A körforgásos gazdaságra való áttérés célja a termékek teljes életciklusának tervezése, amely előmozdítja a körforgásra irányuló folyamatokat, ösztönzi a fenntartható fogyasztást, biztosítja a pazarlás megelőzését, és elősegíti a felhasznált erőforrásoknak a lehető leghosszabb ideig az EU gazdaságában maradását. A körforgásos szemlélet a termeléstől a fogyasztáson át a hulladékkezelésig egyben tekinti a gazdasági folyamatokat és azok környezeti hatásait. A fenntartható fogyasztás és termelés hozzájárul a termékek környezeti teljesítményének javításához, és növeli a fenntarthatóbb áruk és termelési technológiák iránti keresletet.
Elemzés
Magyarország körforgásos anyagfelhasználási aránya 2010 és 2018 között növekvő trendet követett. A kezdeti 5,2%-os arány 2018-ra 1,7 százalékponttal, 6,9%-ra nőtt. 2019-től ez az arány folyamatosan csökkent, 2022-ben pedig az eddigi legalacsonyabb arányt mérték (4,9%). 2023-ban a negatív tendencia megtört, a körforgásos anyagfelhasználási arány 5,9%-ra emelkedett. A körforgásos anyagfelhasználás során a másodlagos nyersanyag helyettesíti az elsődlegest, így kevesebb elsődleges anyag kitermelésére van szükség, és ezáltal kevésbé nőnek a nyersanyag-kitermelés okozta környezeti károk.
Nemzetközi kitekintés
2023-ban a körforgásos anyagfelhasználási arány 11,8% volt az EU-ban, 0,3 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Az uniós tagállamok közül Hollandiában (30,6%) mérték a legmagasabb, míg Romániában (1,3%) a legalacsonyabb értéket. Magyarországon a körforgásos anyagfelhasználási arány az uniós átlag fele (5,9%) volt. Régiós összehasonlításban Ausztria (14,3%), Csehország (12,8%), Szlovákia (10,6%), Szlovénia (8,8%), Lengyelország (7,5%) és Horvátország (6,2%), értékei meghaladták a hazai arányt, míg Bulgária (4,9%) és Románia (1,3%) esetében elmaradtak attól.