Definíciók
A nemzetközi árversenyképesség egy ország külgazdaságában az árakból (vagy költségekből) adódó nemzetközi piaci előnyét vagy hátrányát mutatja elsődleges versenytársaival szemben. Ennek megítélését a reál effektív árfolyam (REER) szolgálja, amely a nominál effektív árfolyam (NEER) fogyasztóiár-indexszel történő deflálásával áll elő. A NEER 42 kereskedelmi partnerország (az Európai Unió 27 tagállama, Ausztrália, Brazília, Dél-Korea, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Hongkong, Japán, Kanada, Kína, Mexikó, Norvégia, Oroszország, Svájc, Törökország és Új-Zéland) valutáiból képez egy kereskedelmi intenzitástól függően súlyozott kosarat és ennek árfolyamát veti össze a vizsgált ország valutájával. Amennyiben az index értéke csökken, akkor javul az adott ország versenyképessége, mivel az export olcsóbbá válik, az import pedig drágul, pozitív irányba billentve a fizetési mérleget. A valuta nominális árfolyamváltozása azonban csak egy aspektus a versenyképességben, mivel az függ a költségek és az árak alakulásától is. Ezért van szükség a NEER fogyasztóiár-indexszel történő korrekciójára. Amennyiben egy nominális árfolyam-leértékelődést növekvő infláció kísér a kereskedelmi partnereknél, vagy közben belföldön emelkednek a költségek, az a hazai és a külföldi termékek azonos valutában kifejezett árát változatlanul fogja hagyni, ezért szükséges ezeket is figyelembe venni.
Relevancia
A nemzetközi árversenyképesség a fenntartható fejlődés indikátorai közül a gazdasági erőforrások mutatóinak alakulására van leginkább hatással: közvetlenül befolyásolja a külkereskedelmi kapcsolatok alakulását, közvetetten a GDP változását. A fenntartható nemzeti erőforrás-gazdálkodás pedig, amellett, hogy az aktuális generációk számára magasabb színvonalú életet biztosít, és ellenállóbbá teszi a nemzetgazdaságot a regionális vagy globális, környezeti vagy gazdasági válságok ellen, hozzájárul a gazdaság hosszú távú versenyképességéhez is.
Elemzés
2010 és 2022 között Magyarországon – kisebb ingadozások mellett – összességében 16%-kal csökkent a REER-index értéke (110,5-ről 93,2-re), miután a forint a vizsgált 42 országgal szemben (NEER) számottevően leértékelődött. Ebben az időszakban az árversenyképességünk nemcsak javuló tendenciát mutatott, hanem az uniós átlagnál is kedvezőbben alakult. Az árelőnyünket azonban a 2023. évi uniós összehasonlításban is rendkívül magas hazai infláció jelentősen erodálta; Magyarországon a reál effektív árfolyam a 2022. évihez képest 15%-kal (az uniós átlag kétszeresével) emelkedett. 2024-ben a nagy inflációs hullám lecsillapodása után már viszonylag stabil árkörnyezetben zajlottak a hazai gazdasági folyamatok, a forint a főbb devizákkal szemben leértékelődött, így az egy évvel korábbihoz képest javult az árversenyképesség (az index 105,0-ra mérséklődött), de a REER-index még így is magasabb értéket mutatott, mint a 2014–2022 közötti években bármikor.
Nemzetközi kitekintés
Az uniós tagországokban (Svédország és Írország kivételével) az árversenyképesség 2015 és 2024 között összességében romlott, az EU átlagát tekintve 14%-kal. Csehország árversenyképessége romlott a leginkább ebben az időszakban (33%-kal), amit a balti országok követtek, 18–27%-os REER-index emelkedéssel. 2024-ben az uniós tagállamok többségében romlott az árversenyképesség az egy évvel korábbihoz képest.