Definíciók
A kielégítő készségekkel nem rendelkező, azaz gyengén teljesítő diákok azok, akik a PISA hat képességszintjén egyes vagy annál rosszabb értékelést kapnak. A második szint elérését vízválasztónak tekintik, mert ez az a készségszint, amely minimálisan szükséges a modern társadalmi életben való hatékony részvételhez. 2000 óta az OECD háromévente szervez úgynevezett PISA-felméréseket, amelyekben a 15 éves diákok iskolai tanulás során elsajátított, a mindennapi életben használható tudását, kompetenciáját vizsgálják.
Relevancia
Az általános műveltség, a társadalmi és gazdasági életben való teljes értékű részvétel esetén az egyéneknek rendelkezniük kell megfelelő minőségű szövegértési készséggel, az alkalmazott matematikai és a természettudományi műveltség tudáselemeivel. Ezen tudásterületeken 2030-ra uniós célkitűzés, hogy a 15 éves fiatalok körében 15% alá csökkenjen azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek kielégítő készségekkel ezeken a területeken.
Elemzés
A 2022-es felmérés szerint a matematikából rosszul teljesítő magyar diákok aránya megegyezett az EU-tagállamok átlagával, míg a természettudomány és a szövegértés esetében a magyar tanulók eredményei kedvezőbben alakultak. A 2018-as felméréshez képest a matematika és a szövegértés területén nőtt a gyengén teljesítő magyar diákok aránya, viszont a természettudományi műveltség tekintetében 1,2 százalékponttal csökkent, miközben az uniós átlag mindhárom területen emelkedett. A 2-es képességszintet el nem érő diákok aránya alapján természettudományok terén Magyarország az uniós országok rangsorában a 15., matematikában a 16., míg szövegértésben a 17. helyen állt.
Nemzetközi kitekintés
2022-ben az Európai Unió 26 tagállamában (Luxemburg nélkül) a matematika területén átlagosan 29,5, a szövegértés esetében 26,2, a természettudományos ismereteknél pedig 24,2% volt a 2-es képességszintet el nem érő 15 éves diákok aránya. A matematika és a természettudományok terén Észtország diákjai között volt a legkisebb a rosszul teljesítők aránya (15,0, illetve 10,1%), míg a szövegértés tekintetében Írországban volt a legalacsonyabb (11,4%).
A legrosszabbul teljesítő diákok Románia, Bulgária és Ciprus tanulói közül kerültek ki – ezen országokban a gyengén teljesítők aránya az uniós tagállamok közül a három legmagasabb közé tartozott mindegyik vizsgált területen.